Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

adalékok bethlen liábor történetéhez. 599 Ennek nincs köze a rationalistikus felvilágosult toleran­tiához".1 Ezt a jellemzést is Bethlenre csak korlátozásokkal alkalmazhatnék. Bethlen minden kálvinista zárkózott­sága mellett a legkülönbözőbb felekezetekből választotta ki tisztviselőit, ami a vallási türelemnek akkor, de még jóval később is ritka és nagyértékű ismertető jele volt. Az igaz, hogy Bethlent nem mondhatjuk felvilágosult racionalistának, de a jezsuiták iránt méltányosabban viselkedett, mint a felvilágosultság korának katholikus fejedelmei. És amikor törvényei védik a jobbágyok vallás­szabadságát a földesúri jog ellen2 és elrendelik, hogy a földesúr ne tiltsa el a jobbágyok gyermekeit az iskolá­zástól, úgy intézkedik, amint egy rationalista korabeli fejedelemnek is becsületére válnék.3 Szokatlan türelmességét szellemének hajlékonysága és az erdélyi valláspolitikai hagyományok teszik ért­hetővé. Az 1068-i tordai országgyűlés törvénybe iktatta, hogy „kiki oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik... mert az hit istennek ajándéka".4 Az erdélyi közélet olykor letért arról az útról, melyet ez igék jelöltek, de Bethlen igyekezett arra visszatérni. Tekintetbe kell vennünk valláspolitikája magyará­zatában még azt is, hogy a katholikus Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett s hogy a Hollandiában elterjedt s onnan terjesztett vallásszabadsági eszmék bizonyára hatottak reá. Azt sem kell felednünk, hogy a XVI. és XVII. szá­zadokban nem egy kiváló magyar úr óvta meg lelkét a vallási türelmetlenség szenvedélyétől. Báthory István is azt vallotta, amit György Vilmos, a brandenburgi vá­lasztó. Szerinte is isten magának tartotta fenn a lelki­ismereteken való uralmat. Esterházy Miklós azt írja Lónyay Zsigmondnak: „Nincs hatalmunk, hogy egy-1 Aufsätze zur Geistesgeschichte und Religionssoziologie I. 799. 1. „Mehrheit und Nebeneinander verschiedener Kirchen nach aussen und strengste Gebundenheit nach innen. Mit der rationalistisch-aufklärischen Toleranz hat sie nichts zu thun." 2 Erd. Orsz. Emlékek VII. 287. Igaz, hogy itt az akatholi kus jobbágyokat védi a katholikus földesúr ellen. De föl kell tennünk, hogy a négy recepta religio egyenlőségének elvénél fogva az ő kormányzata a katholikus jobbágyokat is védelem­ben részesítette. 3 Erd. Orsz. Emlékek VIII. 236. 1 Erd. Orsz. Emi. Π. 343.

Next

/
Thumbnails
Contents