Századok – 1929-1930
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577
adalékok bethlen liábor történetéhez. 599 Ennek nincs köze a rationalistikus felvilágosult tolerantiához".1 Ezt a jellemzést is Bethlenre csak korlátozásokkal alkalmazhatnék. Bethlen minden kálvinista zárkózottsága mellett a legkülönbözőbb felekezetekből választotta ki tisztviselőit, ami a vallási türelemnek akkor, de még jóval később is ritka és nagyértékű ismertető jele volt. Az igaz, hogy Bethlent nem mondhatjuk felvilágosult racionalistának, de a jezsuiták iránt méltányosabban viselkedett, mint a felvilágosultság korának katholikus fejedelmei. És amikor törvényei védik a jobbágyok vallásszabadságát a földesúri jog ellen2 és elrendelik, hogy a földesúr ne tiltsa el a jobbágyok gyermekeit az iskolázástól, úgy intézkedik, amint egy rationalista korabeli fejedelemnek is becsületére válnék.3 Szokatlan türelmességét szellemének hajlékonysága és az erdélyi valláspolitikai hagyományok teszik érthetővé. Az 1068-i tordai országgyűlés törvénybe iktatta, hogy „kiki oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik... mert az hit istennek ajándéka".4 Az erdélyi közélet olykor letért arról az útról, melyet ez igék jelöltek, de Bethlen igyekezett arra visszatérni. Tekintetbe kell vennünk valláspolitikája magyarázatában még azt is, hogy a katholikus Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett s hogy a Hollandiában elterjedt s onnan terjesztett vallásszabadsági eszmék bizonyára hatottak reá. Azt sem kell felednünk, hogy a XVI. és XVII. századokban nem egy kiváló magyar úr óvta meg lelkét a vallási türelmetlenség szenvedélyétől. Báthory István is azt vallotta, amit György Vilmos, a brandenburgi választó. Szerinte is isten magának tartotta fenn a lelkiismereteken való uralmat. Esterházy Miklós azt írja Lónyay Zsigmondnak: „Nincs hatalmunk, hogy egy-1 Aufsätze zur Geistesgeschichte und Religionssoziologie I. 799. 1. „Mehrheit und Nebeneinander verschiedener Kirchen nach aussen und strengste Gebundenheit nach innen. Mit der rationalistisch-aufklärischen Toleranz hat sie nichts zu thun." 2 Erd. Orsz. Emlékek VII. 287. Igaz, hogy itt az akatholi kus jobbágyokat védi a katholikus földesúr ellen. De föl kell tennünk, hogy a négy recepta religio egyenlőségének elvénél fogva az ő kormányzata a katholikus jobbágyokat is védelemben részesítette. 3 Erd. Orsz. Emlékek VIII. 236. 1 Erd. Orsz. Emi. Π. 343.