Századok – 1929-1930
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577
adalékok bethlen liábor történetéhez. 591 folyamodott, hogy meneküljön ellenségei erőszakosságától." Ez tetszett Bethlennek és azt mondta, hogy ha ez így van, küldetek 30.000 törököt Kanizsán át Stájerországba.1 Blessen alighanem VI. Sándorra s talán VII. Kelemenre is gondolt, aki Ranke szerint közvetett kapcsolatba jutott az ozmánokkal.2 A jó diplomata még nagyobb örömet szerzett volna Bethlennek, ha felolvassa előtte, amit Bodinus mondott az államról írt könyvében V. Károlyról és I. Ferencről. V. Károly — mondja Bodinus — szövetkezett a perzsákkal és szemére hányta I. Ferencnek, hogy a pogány törökkel kötött barátságot, pedig azzal a lengyel királyok, Velence, Génua és Raguza is szövetkeztek.* Tulajdonkép Bethlen is úgy járt a császári udvarral, mint I. Ferenc V. Károllyal. Az a hatalom, mely 1615-ben török sereg társaságában akart földönfutóvá termi állandó otthont szerzett magyar vitézeket, mely Homonnay és Gratiani pártolásával az eddiginél nagyobb mértékben akarta kiterjeszteni a török hatalmát Erdélyben, mely Vác kicserélése, vagy átadása iránt nem egészen ártalmatlan alkuba bocsátkozott a portával, mely 1628-ban török hadsereg segítségével szerette volna Bethlent Erdélyből kizavarni, ez a hatalom a pogánnyal való szövetség miatt hitetlen árulónak bélyegezte Bethlent az európai nagy nyilvánosság előtt.4 A politikában ez már így szokás. Az egyik párt bűnül rójja fel a másiknak azt a végletes eszközt, melyet maga is próbált felhasználni, de nem bírt vele oly jól bánni, mint ügyesebb ellenfele. A történetírót azonban ne izgassa ez az erkölcsi felháborodás. Jobb, ha kifejti ennek a szent haragnak valódi okait. IV. Vallási türelem. Gróf Osona a spanyol királynak írt jelentésében (1626 április 22) elmondja, hogy a király nevében Avendano ezredest kiiklötte Bethlen Gábor lakodalmára. Az ezredes ékszereket adott át ajándékul Bethlennek, aki ezt a figyelmet nagyon udvarias levélben köszönte meg. 1 Gindely: Geschichte III. 165. 1. 2 Geschichte der Reformation, III. kiadás, IV. kötet, 52. 1. ' 1576-i kiadás, 594. 1. 4 Az 1628-i tervre nézve 1. Eszterházy Miklós III. 355. skk.