Századok – 1929-1930
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577
588 angyal dávid. nek bizony nem kímélnek minket, ha kaphatnak, szörnyű kínokkal ölnek meg. Inauditum: vitézlő nép vitézlő népet úgy öljön meg azután, mikor harcon rabságra esik, mint ezek az császár hadai bánnak az miéinkkel! Ha valahol egyet kettőt kaphatnak köziilök, azontúl szalag szijjakat metélnek hátok bőréből, némelyeknek szárokat, karokat törik ketté s oly kínokkal ölik meg. Nem jó immár tovább kedveznünk."1 Egy Bethlen-párti író azt állítja, hogy a török katona sokkal irgalmasabb volt a föld népe iránt, mint a keresztény zsoldos.2 Annyi bizonyos, hogy a török basák nem voltak rosszabbak Mansie] dnél, akiről egy kortársa azt írta, hogy Attilát felülmúlta a kegyetlen dúlásban.3 Nem voltak rosszabbak Wallensteinnél sem, akinek zsoldosai Halberstadtban kis gyermekeket hurcoltak pincékbe, ott leláncolták és éhséggel gyötörték őket, hogy a már teljesen kifosztott szülőktől még valamit kizsarolhassanak.4 Leginkább a rabságba hurcoltatástól félt a keresztény lakosság, midőn török és tatár hadak látogatták meg határát. Bethlen egy 1626-ban Pázmányhoz írt levelében elbeszéli, hogy mikép igyekezett a lakosságot megmenteni a török rab sorsától. „Egy töröknek sem volt szabad rablani" — írja Bethlen — „ha mikor penig titkon köpönyegek alatt lófaron szegén népet sajdíthatták, arra rendeltetett vigyázóink azontúl hírt adván, elvétettük tűliik, magokat indifferenter ölettük, vagdaltattuk, fosztottuk, de magyart egyetlen egyet sem láttuk, sem hallottuk, hogy kaptak volna".5 Ügy látszik, egyet sem kaptak 1626-ban, legalább Bethlen tudtával nem. Esterházy nádor a szőnvi béketárgyalással megbízottak utasításában írja: „nyilván vagyon nálunk, hogy ő (azaz Bethlen) sem adta az Magyarországbelieket rabul nekik".6 1621 szeptemberében, mikor már a nikolsburgi tárgyalások megindultak, Bethlen halálbüntetés fenyegetésével megtiltotta a keresztény rabok eladását a töröknek, sőt. három előkelő tisztjét fel is akasztatta a tilalom meg-1 Mikó id. m. II. 391. 1. 2 Oratio apologetica 38. 1. „hoc fateri cogor, Turcam longe modestius humaniusque in sociorum finibus militare, quam Christianos milites." 3 Idézi Klopp id. m. II. 694. 4 U. o. 587. 1. 6 Politikai Levelek 421. 1. « Eszterházv Miklós III. 21. 1.