Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

580 angyal dávid. Ez a terv azonban 1619 májusában már lekerült a napirendről, ekkor már a mufti felszólította Molartot, hogy ura adja át nekik Vácot, hiszen néhai Mátyás király megígérte ezt Ahmethez írt levelében. Midőn 1620 februárjában Molart az új nagyvezirtől fogadtatott, ez már nein csupán az Ahmet-féle levélre hivatkozott, hanem arra is, hogy Korláth István a magyarok és cseh szövetségeseik nevében Vácon kívül több magyar várat ígért a portának. Reményli tehát, hogy a császár legalább Vácot átadja nekik, mert ők azt szívesebben fogadják el a vár törvényes urától, semmint azoktól, akik az átadásra nem illetékesek. Molart természetesen azt válaszolta, hogy neki Vác átadására nincs felhatalmazása. Végül abban állapodott meg a vezírrel, hogy egy előkelő török tisztviselő, Ahmet bég, a régen szolgáló császári ágenssel, Starzer Mihálylyal együtt Bécsbe küldessenek s ott a bécsi udvart informálják mindarról, amit Vác átadása végett tudnia szükséges. Molart 1620 szeptember közepén visszautaztában Budán Karakas Mehmed basával is tárgyalt Vácról. A basa előadta, hogy a vár átadásával biztosítva volna a béke a szultán és a császár közt. Ellenben ha Vác magyar kézen marad, az őrség folytonos csatái miatt még háború lesz a két uralkodó közt. Molart kitérő választ adott, de felszólította a basát, hogy írjon Ferdinándnak és ő elviszi a levelet Bécsbe.1 Ezek voltak az utolsó tárgyalások Vácról a vár katasztrófája előtt a császári udvar és a szultán közt. A császári udvar jól vigyázott keresztény hírnevére, határozott formában nem ígérte meg a vár átadását, de az alku fonalát sem szakította el. Különösen Bethlen támadása óta tartózkodóbb lett ajánlataiban. Addig meglehetősen előzékeny volt s azután is komolyan vette fontolóra a politikai vívmányokat, melyek Vác átadása által elérhetők volnának. Föltehetjük, hogy ha Bethlen támadása elmarad, a török diplomácia a palánkok lerombolásának elejtése s más, neki nem értékes engedmények által, reá vehette volna az udvart a nagy áldozatra. Azonban Bethlen támadása a török politikának új lehetőségeket nyitott. Ha szabad volna hinnünk Karakas Mehemednek, a nyugtalan, kíméletlen és az igazsággal keveset törődő budai basának, Bethlent már 1618 szeptemberében fel-1 Turcica 1619. 1620 (id. h.) — A Starzer—Ahmet-küldetés elhalasztására nézve 1. Bethlen Politikai Levelei, 183. 1.