Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Vass Klára: Buda német utcanevei. A Vár és Ujlak utcanevei 1696–1872. Ism.: Kelényi B. Ottó 533

533 TÖRTÉNETI IRODALOM. 93 levelét, továbbá a bécsi Staatskonferenz jegyzőkönyveit is, s egyebek mellett ezek képezték ezen életrajzi vázlat alap* anyagát. Dolgozatáról a szerző maga ismeri el a „Végszó"-ban, hogy ez Pálffy János nádor „nagyságához és történelmi jelentőségéhez" sem terjedelemben, sem tartalomban nem méltó, azaz más szóval a jelen munkácska csak keret, mely még kitöltésre, kiszélesítésre vár. Azt sem titkolja a szerző, hogy e dolgozatához az anyaggyűjtés fogyatékos, nem teljes, s már ez maga kizárja egy kimerítő s minden részletet felölelő életrajz megírásának lehetőségét. Az így elindított életrajzi vázlatban szerző hét részre osztva tárgyalja Pálffy János életét. Mindenekelőtt röviden megismertet minket a nádor ifjúkorával, a katonai pályán való rendkívül gyors előrehaladásával, a fősúlyt azonban Pálffynak a kurucok elleni, s végsőleg a békéért folytatott küzdelmére helyezi. Igyekszik — már amennyire e szűkre fogott keretek közt lehet — bemutatni Pálffy Jánost, a kiváló hadvezért, a céltudatos, ügyes politikust, vázolja a mozgalmas közpályán kivívott sikereit és kudarcait, kimutatni igyekszik, hogy a nádor 87 esztendős, mozgalmakban gazdag élete folyása alatt bár uralkodójának mindig hűséges szolgája volt, mégis nemzete érdekeit sohasem téveszti szem elől, még kegyvesztés, mellőzés dacára sem. Polgári és katonai hatalmát mindkét tényező érdekében harmonikusan óhajtja használni, s nem rajta múlott, ha ez nem mindig sikerült. Ha Magyarország századik nádorának ez az életrajzi vázlata nem is teljes és tökéletes, ha eme nagystílű férfiú mozgalmas életének leírását csak nagy vonásokban, sőt talán még így sem, hanem csak élete egyes részleteinek, epizódoknak vázlatos rajzát kapjuk is, szerző talán még sem végzett teljesen hiábavaló munkát, amidőn főleg a már említett leveleken keresztül, kora e hatalmas alakjának életébe bepillantást enged. Iványi Béla. Vass Klára: Buda német utcanevei. A Vár és Űjlak utcanevei 1096—1872. 8 térképmelléklettel. Budapest: Pfeifer biz. Sárkány-ny. 1929. 133 p. (Német Philológiai Dolgozatok, XXXIX.) Annak a városi életnek kezdete, amely a felszabadító hadjáratok utáni telepítésekkel indult meg, még jórészt az ismeretlen történelmi terület körébe tartozik. Mert a királyi és kamarai városok jogviszonyaiból fakadó közigazgatási keretek mellett a néplélek fejlődése, a bár primitív, de mégis kölcsönhatást jelentő kultúra első megnyilvánulása, az ebből fakadó szellemi, gazdasági és szociális jelenségek azok a problémák, amelyek a mai történettudományt különösen érdeklik. Messzemenően tanulságos eredményeket mutat a mai fő; városnak a török hódoltság után teljesen új alapból kiinduló városi művelődése. Buda és Pest fővárossá alakulása ugyan-