Századok – 1929-1930

Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 486

514 PLEIDELL AMBRUS. hiányzott. Nagykereskedőink a XVIII. században nem igen voltak. A föld kereskedelmi értelemben vett tőkét nem jelentett, azzal spekulálni nem lehetett, a nyerstermények értékesítése igen nagy nehézségekbe ütközött. A XVIII. századi magyar iparos többnyire mellékesen űzte iparát, mezei munka idején földjét, szöllejét mívelte,1 úgy, hogy vállalkozáshoz szükséges tőkeképződésre nálunk alig volt lehetőség. Ipari proletariátus pedig, amelyből a létesítendő gyárak munkássága toborzódott volna, vagy amelynek elhelyezése a hatóságok előtt szociális szempontból indokolttá tette volna nagyüzemek létesítését, — negyven évvel azután, hogy 15 éves adómentességgel kezdték becsalogatni a külföldi iparosokat és a helytartótanács feladatává tették vigyázni arra, hogy az adómentesség kiélvezése után az országból meg ne szökjenek —, minálunk el sem képzelhető. Kétségtelen ennélfogva, hogy ha a magyar hatóságok több megértést tanúsítanak a királynő tervei iránt, működésük akkor is eredménytelen marad. Hogy mégis létesült egy-két gyár Magyarországon Mária Terézia korában, nagyrészt idegeneknek köszönhetjük. A cseklészi kartonszövőgyámak két pozsonyi kereskedő mellett két lauschitzi, majd „Falquet Bernát örökösei és társai" bécsi kereskedők voltak a tulajdonosai,2

a zurányi bőrgyárat „Piano und Comp." létesítette, amelynek gróf Castiglioni Fudemius volt az elnöke,8 az Ocskay Mihály által Nagyszombatban felállított, de már két év múlva megbukott selyemgyárat Pruckmoser János bécsi polgár keltette újra életre,4

a Ferenc császár által alapított sassini gyár rövidesen a bécsi Schuller und Comp, bankcég, majd Puthon János lovag tulajdonába ment át,5 a Krisztina főhercegnő kezdeményezésére 1776-ban alakult mosoni gyapjúszövög-yár pedig nemsokára brünni gyárosok kezére került.® Lehet, hogy For-1 Karlovezky Endre: Magyar gyár- és kézműipar 1771— 1774-ben. Magyar Gazdaeágtörténelnii Szemle, III. évf., 1896. 3.1. Gárdonyi Albert: Javaslat a szövőipar meghonosítására a XVIII. századi Budán. Századok, 1916., 89., 288., 296., 302. 11. — Székesfehérvár 1769 máre. 3-án kelt jelentése szerint a polgárság földmívelésből és szőlőtermelésből él. Helytt., Oecon., Lad. D. Fasc. 9. No. 4. 2 Helytt., Oecon. Lad. D. Fasc. 4. No. 1., Gárdonyi i. m. 301. 1. 3 U. o., Lad. D. Fasc. 4. No. 8. ' U. o„ Lad. D. Fasc. 9. No. 4. 5 Gárdonyi i. h. 301. 1. 6 U. o.