Századok – 1929-1930

Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 486

A MAGYAR iflNCSTÁR APATINI TELEPEI MÁRIA TERÉZIA KORÁRAN. 507 következtében gyárakat alapítani nem lehet, hanem jelentették azt is, hogy a lakosság ipari szükségletét a kisiparosok és a háziipar teljesen fedezik, gyárak alapítására szükség nincsen,

1 Erre Grassalkovich, akit ezekről a dolgokról a kamara állandóan informált, a kamarát utasította, hogy a megyék és városok jelentései alapján egyszerűen jelentse a királynőnek, hogy abaposztógyárakra Magyarországon szükség nincsen." Jóllehet csupán Törökországból évenként mintegy 8500 vég abaposztót hoztak be.3 Az apatini gyárak ügyét azonban még sem merte ilyen könnyen elintézni Grassakovich. Hanem megbízta Kruspér Pál adminisztrátort, hogy az apatini telepek állapotáról küldjön hozzá névtelen feljelentést,4

s annak alapján 1770 november 27-én gróf Hatzfeld Károly bécsi udvari kamaraelnökhöz fordult, hogy eszközöljön ki a királynőtől az apatini telepek feloszlatására királyi resolutiót. Hangsúlyozta, hogy eddig 66.000 forintjába került a kincstárnak ez a vállalkozás. Ebbe az összegbe nincs beleszámítva a mintegy 30.000 forint értékű új gyárépület, mert ezt úgy is fel lehetne használni magtárnak, a többi 66.000 forint befektetés azonban elveszett s a gyárak helyzete teljesen reménytelen.5 Néhány nap múlva, december 1-én írt ebben az ügyben báró Piichler Károlynak, a királynő kabinettitkárjának is. Püchler útján kérte a királynőt, hogy ha Kempelen a gyárak folytatását javasolná és igyekezne a királynőt arra rábírni, ne engedje magát rábeszélni. Az ő lelkiismerete nem tűrheti tovább a kincstárnak ilyen nagy károsodását.8 Grassalkovichot Hatzfeld már december 8-án figyelmeztette, hogy Kempelen — aki éppen Bécsben járt és akinek a névtelen feljelentést megmutatta, — a feljelen-1 Helytt., Oecon. Lad. D. Fasc. 9. No. 4. ' Exp. cam. 1769. Oct. Aug. 4. 3 Helytt., Oecon. Lad. D. Fasc. 9. No. 4. 4 A névtelen feljelentés olyan adatokat tartalmaz, amelyeket Kruspéron kívüí más nem ismerhetett. Grassalkovich a feljelentőt igyekezett titokban tartani s Hatzfeldet kérte, hogy ha Kempelent vagy Weissenbachot ebben az ügyben kihallgatja, ne mondja meg, hogy az információt kitől kapta. Püchler kabinettitkárhoz intézett levelében a feljelentést „fideli manu sercrete perceptum"-nak mondja. 5 Grassalkovichnak Hatzfeldhez írt levele és a névtelen feljelentés: Acta cameralia. Ser. II. Fasc. 15. 6 Grassalkovichnak Püchlerhez 1770 dec. 1-én intézett levele u. o.