Századok – 1929-1930

Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 486

492 PLEIDELL AMBRUS. Olyan hozzáértő emberek, akik — habár kincstári támo­gatással is — hajlandók volnának saját rizikójukra gyá­rat alapítani, Magyarország an nincsenek. Megfelelő tőkével rendelkező külföldieket becsalogatni pedig a magyar kamarának nem áll módjában.1 Nincs értelme ez áldatlan és következményeiben nagyon szomorú vita további ismertetésének. Kétség­telen, hogy a magyar kamara a királynő iparfejlesztési terveitől a legnagyobb mértékben idegenkedett, mint ahogy idegenkedett a kamara a délvidéki telepítésektől is s arra való hivatkozással, hogy sok pénzbe kerül s hogy kevés lesz az állattenyésztés számára szükséges legelő, több ízben is kérte a királynőt a telepítések be­szüntetésére.2 Bizonyára nem rosszakaratból. Már Wil­helm Schröder, I. Lipót jeles kameralistája hangoztatta, hogy a kamara a kincstár, illetve a fejedelem jövedel­mének növelésére nem alkalmas, mert a kamarának elég dolgot ad a jövedelmek beszedésével és a kiadásokkal kapcsolatos adminisztráció. Az ipar és kereskedelem fejlesztése, ami egyedül képezheti új jövedelmi források alapját, a kamara működési körén és szakkörén kívül esik. Sőt — mondja Sehröder —, mivel az ipar és keres­kedelem fejlesztése érdekében teendő esetleges intézke­dések a kamarai tisztviselők ügykörét és munkáját növelnék, ezeket az ügyeket a referens nem is fogja pár­tolni, hanem ellenkezőleg, elgáncsolja, ahol csak lehet. Amellett az ezekkel kapcsolatos kísérletek pénzbe kerül­nek s a kamara már csak ezért is ellenezni fogja.3 Ez okból vette ki Grassalkovich a gyárügyeket a kamara rendes ügyköréből és bízta rá Kempelen taná­csosra. Jellemző a magyar kamarára, hogy Grassalkovich 1 Exp. cam. 1768. Dec. Aug·. 8. — Non deforet equidem obsequentissima haec C. R. H. A. pro homagiali sua in exe­quendis regiis Ssmae Mattie Vrae ius.tis promptitudine, huius quoque benignissimae intentionis regiae effectum pro possibili acceîerare, nisi eadem semel extra statum esse videret, eius­modi fabricantes peritos proprio periculo etiam cum adiutorio subsidionali fabricas assumpturos procurandi, siquidem in Hungaria hucduin fabricis carente taies liaud reperiantur, extraneos vero bene habentes et media pro eiusinodi erigendis fabricis possidentes isthuc alliciendi modus eidem C. huic. A. nullus superstat. - Ben. res. 9. et 30. Nov. 1768. l-o., Ben. res. 5. Febr. 1771., Ben. res. 2. Mart. 1771. 2-o., Acta post Grassalkovich. Fasc. 11. No. 13. c Schröder i. m. 13—15. 1. — Y. ö.: Eckhart i. m. 13. kk. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents