Századok – 1929-1930

Tárcza - Hegyaljai Kiss Géza: Wesselényi Miklós levelei Kazinczy Gáborhoz 462

Tárca. Wesselényi Miklós levelei Kazinczy Gáborhoz. Felejthetetlenül rokonszenves az a kép, amit Jókai rajzol Wesselényi Miklós báróról az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényi-emekei lapjain. Annál szebb azonban, hogy a róla megjelent levelek, naplók, és egyéb közlések alapján az élő Wesselényiről is az öröknagy hazafi képe színeződik ki a lelkünkben. Nemcsak a haladás eszméjének volt egyik felvilágosult, gyorselhatározású, tüzes vallója, de a nemzetiségi eszmének is egyik első, eléggé nem is méltányolt bajnoka. Széchenyi és Kossuth mellett a jellemfenség igaz fényében tündöklik. Az az imádsága például, amit útinaplójából ismerünk, méltó volna rá, hogy minden magyar fohásza legyen. íme: Téged imádlak, óh hatalomnak és szeretetnek Ura! Tehozzád fohászkodom: engedd, hogy életem minden körülményeiben gyermeki érzés vezérelje szívemet és férfiúi határozottság cselekedeteimet. Adj szabad látást, hogy kötelességeim teljesítésére minden alkalmatosságot tisztán láthassak, munkás akaratot, hogy minden alkalmat hazám szolgálatára s felebarátaim segítésére tudjak felhasználni. Ugyanez a nemes felbuzdulás tartja remegésben keblét, míg papírra vetteti azt a néhány levelét, melyet jó barátjának, Kazinczy Gábornak küld. A levelek eddig kiadatlanok. Most találtam meg a Borsod-Miskolci Múzeum levéltárában, a szabadságharc okmányai közt, ahova Wladár Ervin bánfalvai földbirtokos hagyatékából kerültek. összesen 4 levél van. írásuk ideje: 1848 október 1 és november 3 közé esik. Tudnunk kell, hogy Wesselényi Miklós, a rettentő erejű bajnok, ekkor már vak. Leveleit íródiákjának, titkárának mondaná tollba, de az e napokban elmaradt tőle. így feleségének diktál s a kéziratok szép, rendes, női vonásokkal ékesek. A vak hős rendszerint csak nevét írja a végére. Az I. levélben — mely Pozsonyban kelt, 1848 októ-