Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 457

459 TÖRTÉNETI IRODALOM. Kuba ügyében s azóta Roosevelt, Lodge, Taft és Wilson is támogatták az új imperializmust, melynek nagy lendületet a világháború eseményei és következményei adtak. — Papp Viktor: Beethoven és az Esterházyak. Űj adatokkal világítja meg Beethoven 1807. évi néhánynapos kismartoni tartózkodásának s az Eszterházy Miklós herceg feleségének nevenapjára szerzett C-dur-mise létrejöttének körülményeit. — Nagy József: A polgárság és a modem világfelfogás. A középkori keresztyén világkép a városi polgárság kialakulásával megváltozott. Az új metafizika alapja a személyes Én lett. Ma újra fordulóponton állunk s a jelek szerint az újkor szubjektivizmusát egy objektívebb kor fogja felváltani. — Viszota Gyula: Kossuth Lajos írott hírlapjai. Első közlemény. Cikkíró az Országgyűlési Tudósítások alapításának előzményeit s a hirlap viszontagságos történetét tárgyalja. — Császár Elemér: A régi és az új magyar irodalom. Elnöki megnyitóbeszéd a Petőfi Társaság 1927 március 13-án tartott ünnepi közgyűlésén. — Lobmayer Géza ismerteti Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története című művét. Május. — Gróf Andrássy Gyula: Anglia és Magyarország alkotmányos fejlődése. Párhuzam a két fejlődés között. Legnagyobb a hasonlóság a középkorban a nemzet tagjainak alkotmányosan biztosított szabadsága s az erős központi királyi hatalom viszonya tekintetében. A XVI. században a fejlődés útjai elválnak, Angliában a nemzet, nálunk a király kerekedik felül, majd 1848-ban elmaradt alkotmányunkat angol példára dolgozzák át. Később ettől eltérve alkotmányunk fejlődése, a Lajos Fülöpféle francia álparlamen tárizmus felé halad. — Angyal Dávid: Lord Lof tus és Széchenyi. A Magyarország sorsa, különösen gazdasági fellendülése iránt rokonszenvvel viselkedő bécsi angol követ, Lord Loftus és Széchenyi összeköttetésének londoni levéltári adatokkal való megvilágítása. — Viszota Gyula: Kossuth Lajos irott hírlapjai. Második közlemény. Az Országgyűlési Tudósítások kiadása és megszűnte. — Hajnal István: Egy magyar herceg ifjúkora Napoleon idejében. A diplomata herceg Eszterházy Pál, a Batthyány-minisztérium külügyminisztere ifjúkorának rajza, a kor ezéles ée élénk festésével. — V. G. ismerteti József főherceg: A világháború, amilyennek én láttam című miűve I. kötetét. Szász Zsombor ismerteti V.Stoíca: In America pentru cauza romaneasca cím alatt Romániának a világháború alatt kifejtett propagandájáról irott, Hajnal István Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg-nádor iratai, Horváth Jenő Bártfai Szabó László: A sárvárfelsővidéki gróf Széchenyi család története (III. kötet) című művét. Június. — Csizik Béla: Az Angliai nagy sztrájk. A cikkíró összefoglalja az 1926 decemberében lezáródott nagy szénbányászsztrájk társadalmi és általános gazdasági hatásait. — Olay Ferenc: Kulturális alapítványaink és Trianon. Az elszakított területeken hatalmas értékű magyar alapítványi vagyon maradt, melyet az utódállamok a békeszerződés rendelkezéseinek erőszakos megsértésével, vagy egyoldalú magyarázatával lefoglaltak és elkoboztak. — Viszota Gyula: Kossuth Lajos irott hírlapjai. Harmadik közlemény. A Törvényhatósági Tudósítások. — Hajnal István: Egy magyar herceg ifjúkora Napoleon idején. Második és utolsó közlemény. — Nagy Miklós ismerteti Gróf Tisza István összes munkái 4. sorozatának III. kötetét. (Levelek, táviratok, távbeszélőn küldött izenetek, egyes előterjesztések és naplószerű feljegyzések 1915 januártól júliusig.) — Galamb Sándor ismerteti Papp Ferenc: Gyulai Pál irodalmi emlékei címáí kiadványát. Október. — Berzeviczy Albert: Fraknói Vilmos emlékezete. Felolvastatott a M. T. Akadémia 1927 május 8-án tartott ünnepi közülésén. — Hubay Jenő: A Magyar Tudományos Akadémia hatása zeneművészetünk fejlődésére. Az Akadémia centennáriuma alkalmából készített tanulmány.