Századok – 1929-1930
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 384
a magyar kincstár ap at ini telepei mária terézia korában. 407 volt, úgyhogy a legmerészebb kombinációknak képezhette alapját. Gothmann pillanatnyilag sem gondolt ugyanis arra, hogy a Bácskában termelt nyersanyag az örökös tartományok számára rezerváltassék.1 Már 1763-ban több ezer darab zsák számára való, Zwillichnek nevezett durva kendervásznat készíttetett a bácskai takácsokkal, most pedig elhatározta egy finomabb vásznakat is készítő gyár alapítását. Kieszközölte a kamara hozzájárulását egy kenderzúzómalom felállításához," miáltal lehetővé vált finomabb len- és kenderfonál készítése is, Modersfeldet pedig megbízta, hogy a jobbágyoktól a kendert és lent váltsa be és állítson fel gyárat, amelyben a beváltott nyersanyag feldolgozható. Egyelőre durva és finom lenvászon, durva és finom kendervászon és asztalterítők gyártását vette tervbe s mindegyikből 3—4 vég próbaszövést kívánt. Ezeket azután a schwechati gyárban akarta fehéríttetni, de siker esetén kilátásba helyezte a gyár mellett vászonfehérítő létesítését is. Egyúttal megbízta Modersfeldet, hogy azoknak a takácsoknak, akik saját rizikójukra akarnak dolgozni, fejenként legfeljebb 50 frt kölcsönt is adhat, hogy ezen nyersanyagok feldolgozásának lehetősége ezáltal is meg legyen könnyítve* Kétségtelen tehát, hogy Cothmann a gyárak alapításától nem idegenkedett, a posztógyár miatt is csak azért haragudott, mert Modersfeld előzetes engedély nélkül létesítette és Cothmann félt, hogy esetleg balul üt ki a vállalkozás. Hiszen a bácsi kerületben termelt festéket is elsősorban az apatini gyárban kívánta felhasználtatni és a feleslegest a környéken akarta értékesíttetni. Ugyanakkor a vászongyár mellett ő maga még másik két gyár alapítását is javasolta, nevezetesen az apatini gyárban készített gyapotfonál és a kerületben tenyésztett macedóniai juhok gyapjújának feldolgozá-1 U. o. Postquam, uti superius humillime retuleram, seminatura canabum et lini huiusque optatum habuisset progressum, de eo etiam cogitandum erat, qualesnam manufacturae ex his crudis productis in eodem cameráli districtu hitroduci queant. 2 Prot, ses s. cam. 1765. II. 1169. 1. (17. Sept.) Az előterjesztést Kempelen Farkas vitte a kamara elé, de kétségtelen, hogy Cothmann javaslata volt. L. még: Prot, comiss. imp. dd. 20. Nov. 1765. 8-o., Exp. cam. 1766. Sept. Plant, pro v. 1. 3 Cothmann 1765 dec. 24-én kelt jelentése a bécsi udv. kamarai levéltárban: Camerale Hung. Fase. 32.