Századok – 1929-1930
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 384
a magyar kincstár ap at ini telepei mária terézia korában. 405 ros végezte a gyapjú tisztítását, fonását, szövését, nyírását, kallózását és festését, a gyár a gyapjú feldolgozásának minden fázisát maga végezte el. A kisipari munka specializálódása nem arra vezethető vissza, legalább a textiliparban, hogy ezzel többtermelést akartak elérni, hanem arra, hogy az akkori iparos nem volt tőkeerős. A posztószövő sem posztónyírószerszámokkal, sem kallómalommal, sem festőkádakkal és szárítókeretekkel nemi tudta magát felszerelni, — örült, ha szövőszéke volt, — de tőkéje sem volt annyi, hogy a gyapjúba befektetett összegre és munkabérére várhatott volna addig, amíg a kész posztót a piacon eladja. A XV III. századi gyár ennélfogva csak abban különbözött a kisiparos műhelyétől, hogy a vállalkozó tőkével rendelkezett, az üzem teljesen fel volt szerelve, ollókkal, kallóval és festőműhelylyel is, s a munkások nem saját rizikójukra, hanem csak bérért dolgoztak. A theoretikusok különbséget tettek ugyan fabrika és manufaktúra között, — az előbbin az ércek feldolgozására szolgáló és általában kohóval és pöröllyel dolgozó üzemeket értvén, míg az összes többi nagyüzemet csak manufaktúrának nevezték —, de a köznapi életben ezt a megkülönböztetést figyelmen kívül hagyták és gyáraknak, fabrikáknak nevezték a szövő-nagyüzemeket is.1 A gyárépület egyáltalában nem tartozott az akkori gyár feltétlen kellékei közé2 s nem ritka volt az az eset, hogy a gyári munkás saját szerszámával, otthon dolgozta fel a „gyár" által rendelkezésére bocsájtott nyersanyagot. Nem sokban különbözött a gyárak munkaszervezete sem a kisiparosokétól. Mesterek és legények dolgoztak a gyárban éppen úgy, mint a műhelyben, az előbbieknek munkavezető szerepe is éppen annyira domborodott ki a gyárban, mint a műhelyben. A saját gyárépülettel vagy helyiséggel rendelkező és tőkeerős gyárak többnyire havi- vagy hetibért fizettek munkásaiknak, különösen a jó mestereknek, míg a kint dolgozó munkások 1 Justi: Vollständige Abhandlung I. rész 5—6. 1„ II. rész (1780. évi berlini kiadás) 217. 1., Justi: Die Grundfeste zu der Macht- und Glückseligkeit der Staaten. I. kötet, 444. 1., Joseph Sonnenfels: Grundsätze der Polizey, Handlung und Finanz-Wissenschaft. 5. kiadás, Wien. 1787. II. kötet, 12. 1. 2 Forgách gróf gácsi posztógyára sem képezett összefüggő telepet, hanem a községbeú szerteszét, összefüggés nélkül volt elhelyezve. Sztudinka Ferenc: A gácsi posztógyár története (Magyar Ipartörténet I—II. kötet). Losonc, 1906., 24.1.
