Századok – 1929-1930
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 384
A MAGYAR KINCSTÁR ΑΙ'ΛΤΙΝΙ TELEPEI MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN. 391 elnöksége idején, 1749-ben hozták ide az első német telepeseket,1 akik után lassan eljöttek rokonaik, ismerőseik is, és rövid idő alatt annyira felszaporodtak, hogy az adminisztrátor szerint 1756-ban már 478 háza volt és több mint 5000 lélek lakott Apatinban. A lélekszám kétségtelenül túlzott. Bizonyos azonban, hogy az új telepesek előtt különösen vonzóvá tette Apatint az, hogy a kamaraelnök vásárszabadalmat igért az első telepeseknek.2 De szívesen növelte, főleg iparosokkal, Apatin lakosságát maga Cothmann Antal kamarai tanácsos, a telepítési ügyek fő intézője is. A kamara célja ugyanis — a királynő intencióinak megfelelőleg — az volt, hogy a községet mezővárosi privilégummal látják el,3 — amire kedvező fekvése is ajánlotta, — úgy, hogy Apatin ipari foglalkozású lakossága mindinkább szaporodott. Egy 1764. évi hivatalos összeírás szerint akkor már 914 család lakott Apatinban, ezek közül 232 családfő ipari munkával kereste kenyerét és 7 zsidó kereskedőnek volt ott üzlete,4 egy 1766. évi jelentés szerint pedig Apatin lakosságának már több mint a fele iparos volt.5 1 Világosan bizonyítja az 1749. évi telepítést az a szerződős, amelyet 1749 október 1-én a baranyavári uradalom kötött az apatini telepesekkel s melyben az előbbi a Petris és Popovics nevű dunai szigeteket évi 80 forintért bérbe adta az apatiniaknak. Contr. et transact. Tom. 17. No 91. — V. ö. Magyarország vármegyéi és városai: Bács-Bodrog vármegye. I. kötet 31. 1., II. kötet 173. 1. és Dudás i. m. I. k. 471. 1. - Itt jegyezzük meg, hogy téves az a vélemény, mely szerint Apatin községi szervezete 1751-ből ered, mivel ez az évszám olvasható a város eddig ismert legrégibb pecsétjén. A fentebh említett szerződést 1749-ben Apatin nevében a bíró és egy esküdt írta alá, tehát a községi szervezet már akkor is meg volt, sőt a községnek pecsétje is volt már. Igaz, hogy nagyon kezdetleges, durva vésésű. Szent Jánost két olajág övezi, feje felett A—Ν betűk, a koszorú alatt pedig CA—BD betűk olvashatók. Az 1751. évszámmal jelzett pecséten az évszám a vésés évét jelzi. Ez a pecsét sokkal finomabb vésésű, bár még mindig kezdetleges. 2 Litt. adm. Bács. 1756. Sept. 24. 3 Belát, commiss. reg. Fasc. 39. No 66. 4 Conscr. diversae adm. Bácsiensis 1763—1765. Egy másik 1765-ből való összeírás szerint 539 ház volt a városban, amelyben kerek 2800 ember lakott, de a lakosság új telepesekkel is még folyton nőtt, mert pl. 1763-ban 32 család, 1766-ban pedig 223 egyén, 1767-ben 171 egyén jött a városba megtelepedés céljából. 5 „Communitas iam ultra dimidium in artificibus et opificibus consistit." Sztredula telepítési felügyelő 1766 február 24-i jelentése a Protocollum commissionis impopulationis dd. 27. Aug. 1766. mellett.
