Századok – 1929-1930

Értekezések - VISZOTA GYULA: Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap 5

KOSSUTH LAJOS ÉS A l'ESTI HÍRLAP. £> tanácsos Majlátli javaslatát ajánlotta, tekintettel a Pesti Hírlap iránti álalános és notórius szeretetre, Kossuth előéletére, Havas és Czech cenzorok egyéniségére és a magyar cenzúra állapotára. Nándory József tanácsos megjegyezte, hogy a Pesti Hírlap eenzurálását nagyobb biztonsággal intézné Werner József, a pesti egyetem logikatanára, aki irodalmi tevékenysége és lojális politikai elvei, becsületes és erkölcsös élete miatt a kormány teljes bizalmát érdemli meg. A tanács többsége azonban ez ellen foglalt állást, mert ez az egész cenzúrai testületet kompromittálná. így került az iigy a király elé; aki úgy határozott 1841 augusztus 17-én, hogy a Pesti Hírlap cenzurálása Werner Józsefre bízandó. Ezt. a rendeletet azonban sohasem foganatosították. A rendelet ott maradt 1844-ig, amikor is július 31-én az államértekezleti tanács elé került azon tervezetekkel együtt, amelyeket a kancellária a magyar hírlapírás és cenzúra szabályozásáról egyidejűleg készített. Minthogy Kossuth Lajos 1844 június 30-ával megvált a szerkesztéstől, ennek következtében az ügyiratban tárgyalt szabályok szükségessége önmagától fölöslegessé vált, amint a király 1844 augusztus 17-i kelettel tényleg így intézte el és szüntette meg végleg a további eljárást.1 Láthatjuk, hogy eléggé bonyodalmas volt ez az eljárás. S ezt mind, amint helyesen állapították meg, Kossuth szerkesztése idézte elő. Nem is volt sem Kossuth előtt, sem utána oly szerkesztő, aki annyi gondot okozott volna a hatóságoknak. Mindezt hírlapírói tehetsége! és páratlan szorgalma idézte elő. Lapja cikkeiben Pest városának akkori ferdeségeire, az apró basák visszaéléseire, a megyei visszaélésekre, az alkotmány hátrányaira, a reform szükségességére stb. mutatott rá, úgy, ahogy addig újságban még senki, s ezzel teljesen új feladat elé állította az őrködő hatóságokat, sokszor szinte elképesztette őket, úgy, hogy nem tudták, mit tegyenek. Félt a cenzor, a cenzúrai hatóság is, de a nádor sein tudta magát (és ebben előtte állott Kossuthnak és Pest megyének 1836. és 1837. évi állásfoglalása) elhatározni; mindenki igyekezett a felelősséget a felsőbb hatóságára hárítani, nehogy ismét az írásszabadság ügyében az ellenzéknek panaszra okot adjanak. Mindenki céltalanul állott, a legfelsőbb hatóság is, mert a cenzúrába helyezett biza-1 Confer. Akten. 1841. év. 737. sz.