Századok – 1929-1930
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 384
A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában. (Első Közlemény.) A bécsi udvarnak Mária Terézia korában Magyarországgal szemben folytatott gazdaságpolitikája eléggé ismeretes és ismeretesek annak szomorú következményei is.1 Ennek a gazdaságpolitikának magyar vonatkozásban egyik legérdekesebb momentuma a magyar kincstár apatini vállalkozása volt s — azt hisszük — nem lehet teljes a Mária Terézia korabeli gazdaságpolitikáról és különösen annak magyar kihatásairól alkotott kép az apatini vállalkozás körülményeinek pontosabb ismerete nélkül. Nemcsak azért, mert ez a vállalkozás a legtipikusabb merkantilista alkotás, hanem különösen azért, mert ennek a vállalkozásnak születése, rövid élete és bukása éles fényt vet Mária Terézia magyar gazdaságpolitikájára és a korabeli magyar viszonyokra is. Az állam ereje a lakosságon nyugszik, — mondta .Tusti, a bécsi Theresianische Ritterakademie egykori tanára, a XVIII. század híres kameralistája, — fontos azonban, hogy az alattvalók hasznosan legyenek foglalkoztatva.' Ez a két gondolat az alapja tulajdonképen az egész merkantilista gazdasági rendszernek, mert össze-1 Itt csak Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában c., 1922-ben megjelent művére és a Magyar Gazdaságtörténeti Szemlében megjelent, Eckhart által is felhasznált cikkekre utalunk. Sajnos, ez utóbbiak Mária Terézia gazdaságpolitikájának inkább agrárpolitikai oldalát világítják meg s így a Mária Terézia korabeli magyar iparfejlesztési mozgalmakra vonatkozólag Eckhartnak úgyszólván minden előmunkálatot nélkülöznie kellett. Mert pl. Sztudinka Ferencnek A gácsi posztógyár története c., sok jóakaratot és dicséretre méltó hazafias buzgóságot tanúsító munkája, valamint az általa szerkesztett Magyar Ipartörténet e., rövid életet élt folyóirat alig jöhet számításba. 2 Johann Heinrich Gottlob von Justi: Vollständige Abhandlung von denen Manufaeturen und Fabriquen, I. rész, 20—21. 1. (A munka első része 1767-i koppenhágai, a második része pedig 1780-i berlini kiadásban állott rendelkezésemre.)