Századok – 1929-1930

Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: Két mozgalmas év a magyar nemes testőrség életéből 365

KÉT MOZGALMAS ÉV A MAGYAR NEMESTESTÖRSÉG ÉLETÉBŐL. 367 toztak a katonai szabályzatok, erödítéstan és lúisme, a polgári tantárgyakhoz pedig német, francia, és olasz nyelvek, német irálytan, magyar jogtudomány, mérnöki alapismeretek. A gyakorlati kiképzés ideje alatt katonai gyakorlatokat végeztek, az őrszolgálatot, udvari szolgálatot, a lovaglást és a vívást tanulták. Kötelező tantárgy volt a tánc is. Mindennap, a kora délutáni órákban, parancskiadás volt. Ennek befejeztével a testőrök az épületből eltávozhattak és este 11 óráig a városban szórakozhattak. Eszterházy Antal herceg, aki 1791-től 1794-ben bekövetkezett elhalálozásáig a testőrség kapitánya volt. előkelő származásánál, magas rangjánál, gazdagságánál fogva az akkori idők legnagyobb „grand-seigneurje", az év legnagyobb részét birtokain, főleg Eszterházán töltötte. A testőrség mindennapos, apró-cseprő dolgaival nem igen törődhetett. Nem mintha ezt méltóságán alulinak tartotta volna, hanem mert nagyszabású, művészetet kedvelő, magas udvari körökben forgolódó egyéniségétől a fegyelem fenntartására elkerülhetetlenül szükséges gyámkodás, az alantosok folytonos ellenőrzése, távol állott. Alparancsnokai, — bár jórészt kemény katonaemberek voltak, mégsem tarthattak olyan nagy fegyelmet, mintha parancsnokuk folyton közöttük, velük élt volna és minden rendellenességet rögtön szigorúan megfenyít. A magyar nemesi testőrség alapításának idejében. 1760-ban, kiadott szabályzat sok része különben is már idejét múlta s bár Eszterházy herceg e szabályzatot több új, szigorú ponttal gyarapította, azok erélyes végrehajtását nem nagyon követelte. Halála után az udvar kívánsága szerint, fiának, Miklós hercegnek kellett volna a testőrség parancsnokságát átvenni, aki ebben az időben mint ezredes, testövfőhadnagy szolgált a gárdánál. De ő még csak 30 éves és csak ezredes volt, Ferenc király tehát nem akarta még egyelőre a testőrség élére állítani, mert ezzel az alkapitanyt és helyettes parancsnokot, az akkor már körülbelül 54 éves miháldi báró Splényi Mihály altábornagyot, megbántotta volna. Eszterházy Miklós herceg kinevezését függőben hagyva, a gárda ideiglenes vezetésével tehát báró Splényi alkapitányt bízta meg.1 1 Eszterházy Miklós 1798-ban lett azután testőrkapitány és parancsnok.