Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 353

ADALÉKOK BETHLEN GÁBOR TÖRTÉNETÉHEZ. 359 tiani bizonyára számba vett —, halasztást kell kérnie, ami a török urak erszényét fogja majd duzzasztani. Ellenben Khlesl mintha vaksággal lett volna meg­verve. Nem akarta eltitkolni a szóbeli alkut. Sőt hatni akart a német birodalmi közvéleményre azzal a híreszte­léssel, hogy a törökök maguk követelik a német katona­ság bevitelét a magyar várakba. Ez a hír — úgy kép­zelte — ösztönözni fogja a német fejedelmeket birodalmi csapatok kiállítására. Hogy a hajdúirtás hírének minő hatása lesz Magyarországban, azzal nem foglalkozott elég komolyan. Pedig ott igen komolyan vették azt a szándé­kot, hogy a hajdúkat, a magyar nemzet tagjait, földön­futókká akarják tenni a magyar királynak csapatai. És hozzá még a német katonaságot akarják bevinni a várakba. A német katonaság a várakban német uralmat, az i(legenlelkű abszolutizmus uralmát jelentette. A német katonaság gyűlöletében a felekezetek és osztályok egyet­értettek. A harcot a bécsi béke titkos pontjai ellen a katho­likus Forgách Zsigmond indította meg. Az elkeseredés oly nagy volt Magyarországban, hogy Khlesl meg se merte próbálni az executió végrehajtását. Az 1618-i országgyűlés, mely II. Ferdinándot királlyá választotta, kimondotta a török békéről szóló cikkben, hogy a felső­magyarországi részekben a katonahajdúk lakóhelyei ép­ségben maradnak. Az 1619-i királyi országgyűlés Lipthay Imre barsi alispánt azzal a megbízással kül­dötte a portára, hogy szerezze meg a török urak hozzá­járulását az említett 1618-i törvénycikk érvényesítéséhez. Azonban Molart Lajos, a császári követ, rábírta Lipthayt, hogy a palánkok fenntartása helyett az executió újabb el­halasztását kérje. A császári udvar ugyanis II. Fer­dinánd alatt sem merte ingerelni a portát az 1615-i alku teljes elejtésének kérelmével, noha már Khlesl belátta, hogy az alku végrehajtását a magyarok ellenállása lehe­tetlenné tette. 1615 óta az udvar folyvást halasztást kért a portától. 1619 október 10-én lejárt egy 16 hónapi halasz­tás határideje. A császáriak ekkor örültek, hogy újabb 10 hónapi halasztást kapnak s e halasztásért a nagyvezér­nek s az előkelő basáknak 10.000 tallért fizettek, pedig akkor már nagyon sok pénzt nyelt el az a diplomáciai komédia, melynek szomorúan kacagtató hősévé Khleslt avatta magyargyűlölete. Gratiani nagyon meg volt elégedve munkájával. Soha ilyen jó üzleteket nem csinált. A porta rendesen őt kü-1-

Next

/
Thumbnails
Contents