Századok – 1929-1930
Értekezések - VISZOTA GYULA: Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap 5
28 VISZOTA (iYL'LA. domást szereztek, aini azután a cenzúra módjára, elnézésére irányította a figyelmet. A kancelláriának havonként az elnöki ügyekről kimutatást is kellett felterjesztenie az államtanácshoz, úgyhogy ezúton is értesültek a lap engedélyezéséről. Nándory államtanácsos előadásában került a Pesti Hirlap ügye tanácskozásra. Nándory 1841 január 19-én így adta elő az ügyet.1 Landerer és Munkácsy — 1834 óta a Sürgöny és Csarnok kiadója — a kancelláriától kérték a lap privilégiumának átruházását. A kancellária a privilégiumot a szokás ellenére a helytartótanács véleményének meghallgatása nélkül átruházta Landererre Pesti Újság és Hivatalos Tudósítások címen. A politikai lapok szaporítását azonban a nádor már 1832-ben sem tartotta szükségesnek s minthogy Munkácsy betegsége és veszteségei miatt a lapot nem adhatta ki tovább, Nándory annak megszüntetését indítványozta volna. A kancellária mégis a politikai lap kiadását „ex concluso praesidii" Landerer jó érzésére hivatkozással, 1840 november 12-én engedélyezte s ez 1841 január 2. óta tényleg meg is jelenik, úgyhogy a kancellária kompromittálása és kellemetlen feltűnés nélkül meg nem szüntethető. Most már csak arról lehet szó, hogy a lap szigorú cenzorral ellenőriztessék. Ez nagyon szükséges, mert Landerer a hírhedt Kossuth Lajost, az ismert izgatót és az ellenzék kedvencét nyerte meg szerkesztőnek. Lenderer ezzel a kancellária elnökségétől hangoztatott jóérzést ugyancsak megcáfolta. Már az első szám elolvasásánál több olyan dolgot talált Nándory, amit a cenzornak nem lett volna szabad észre nem vennie. Éppen ezért javasolja a kancellárnak küldendő következő kir. leiratot: „A nemrégiben a kancellária által — a, helytartótanács meghallgatása nélkül — magyar nyelvű politikai lap kiadására Landerer Lajos könyvnyomdásznak adott engedélyből kifolyólag megbízom önt, szerezzen haladéktalanul megbízható felvilágosítást arról, hogy ki végezte eddig névszerint a lap cenzurálását s ezt terjessze fel késedelem nélkül jól megfontolt véleményezéssel, hogy a Kossuth által szerkesztett e lap cenzúrázását a cenzor legszigorúbb felelőssége mellett kire lehetne bízni teljes megnyugvással." 1 Staats-Rath. 1841. év. 153. sz.
