Századok – 1929-1930

Tárcza - Varju Elemér: Felelet „A gróf Bethlen-család története” című munka ismertetésére érkezett válaszra 329

344 TÁRCA. hogy Segesváron a XVII. század közepén egy ügyes vésnök működött, aki — bizonyosan a tulajdonosok és nem az ónöntők megbízásából — nyakra-főre díszítette csinos vésésekkel a kannákat, tekintet nélkül arra, hogy azok egy héttel vagy esetleg ötven évvel azelőtt kerültek-e ki az ónmíves műhelyéből.1 Do ha a kannákra vésett évszámoknak az ónöntőket illetőleg valaminő értéket tulajdonítunk is, akkor sem vehetjük tekintetbe az alsórákosi kanna 1699-es évszámát. Mert az ominózus HB mester egyik Both Viktor által idézett kannája bevésve is 1655. évszámot visel.2 Ez pedig 44 év különbség. Az ónkannák legjobb korhatározója a forma. Ez biztosan a mestertől származik, nem úgy, mint a vésett díszítés. Még a mintából öntött részletek sem korhatározók lefelé, mert az ónmíves akárhányszor használt elődeitől öröklött negatívokat.3

Az alsórákosi kanna oroszlánfejes lábai már jóval korábban megtalálhatók; rajta vannak (egészen azonosan) egy igen szép vésett díszű, 36"5 cm magas, 1550 körül készült, a kiöntőtől eltekintve, az alsórákosihoz nagyon hasonló kannán, amely azonban nem segesvári, hanem nagyszebeni bélyeget és TI. mesterjegyet visel. Ez a láb aztán egész sor XVI—XVII. századi edényen feltalálható; megvan az alsórákosi kanna pompás renaissance kiöntő-csücskével együtt, a szász-muzsnai ev. egyház egy kannáján is,4 ez azonban csak két s nem három körbefutó bordával van ellátva. A XV—XVI. század ónkannája felfelé szűkülő henger, amelyet rendszerint körbefutó bordák5 tagolnak. Az edény gyakran lábakon áll; ez vagy állatalakú (oroszlán), vagy később karom, amely többnyire maszkkal tapad a kanna testéhez. A bordák az 1600. év körül tűnnek el; a lábak az igen nagyméretű céhkupáknál a XVIII. századig megtalálhatók, de erősen megváltozott, barokkos alakban. Kort megállapítani e műipari tárgyaknál, éppúgy, mint 1 Egy pozsonyi régiségkereskedő mintegy húsz évvel ezelőtt tömegesen díszítette a sírna óntányérokat és kannákat cifrábbnál cifrább vésésekkel és megfelelő évszámokkal, amivel az akkor átlag 3—5 koronás árú darabok értékét három-négyszeresre emelte. Hány fog ezek közül még komoly kutatót is megtéveszteni? - A darlaci ev. egyház tulajdona. 3 Kimutatható, hogy egyes rézminták száz éven át használatban vannak, sőt városról-városra vándorolnak (épp úgy, m nt az ötvösöknél). Berling fentebb idézett munkája szerint a vésett réznegatívok „waren den meistern Zinngieszern zu kostspielig, weshalb sich hin und wieder mehrere zusammentaten, um die Formen gemeinsam anschaffen und benutzen zu können." 4 Évszáma nincs, bélyegét nem ismerem, miután csak fányképen láttam. Renaissance-ízlésű gazdag .vésett díszítése van; a rajta lévő Szűz Mária-kép arra vall, hogy előbb katholikus tulajdonosa volt. Kora, 1580 körül. 8 A középkori faedény abroncsainak reminiszcenciája.