Századok – 1929-1930
Tárcza - Varju Elemér: Felelet „A gróf Bethlen-család története” című munka ismertetésére érkezett válaszra 329
338 tárca. közölte kicsiny és elég homályos autotípiára, miközben azonban az eredetiről vett fénykép is előttem fekszik. Az első, amit sajnálkozva kell látnunk, az, hogy az egész kép stílusa, lendülete, vonalritmusa, az alakok szertartásos állásának eleganciája S. úr kezén menthetetlenül elveszett. De ezekből valaminek el kell veszni a legjobb másolaton is. Ε tekintetben nemcsak ez a rajz hamis, hanem mindenik, akármilyen nagy mester csinálná, szükségkép hamis lenne. A XX. század embere képtelen úgy rajzolni, mint ahogy a XIV—XV. századé rajzolt. Saját korának stílusából feltétlenül belevisz valamit a képbe, viszont elhagy belőle olyan változatokat, amelyek a régi kor modorára jellemzők.1 Ezért kell unos-untig ismételnem: művészeti tárgyak csak mechanikus reprodukciókban közölhetők. De az előttünk fekvő másolat még az elvárható hűség szerényebb mértékét sem üti meg. Az arcok a másolaton teljesen elváltoztak, típusban, karakterben, sőt hajviseletben is. P. o. az eredetin Sz. László a hagyományos kétágú kún-szakállt viseli, a másolaton hegyes, egy ágba menő szakálla van.2 Sz. Imre hajzatának az eredetin erősen kiélezett göndör fürtéi a másolaton lesímulnak. Sz. Gellért érdekes arisztokratikus feje, jámbor pópáévá idomul. Gótikus pásztorbotjának görbülete elmarad s meg nem értett nódusa valami csodálatos nyeles-lámpás alakját ölti magára, tetején egy (az eredetin nem létező) keresztecskével. Sz. László bárdja (ismét korjelző tárgy) elveszti gótikus idomát; a ruhák szép mintája (ez is, fontos a kormegállapításnál) vagy teljesen hiányzik, vagy át van alakítva. Sz. István palástjára akkora liliomok kerültek, aminők és amekkorák azon sohasem voltak, talán hogy utólag felfedezhető legyen benue Nagy Lajos (!): „mert öltözékének liliomdísze... is ezt hangsúlyozza"/' Így fest, ha csak a kis autotípián látható részleteket nézzük is, a „teljesen hü" rajz. Sokkal okosabb lett volna e helyett átvenni Roth Viktor kliséjét, mint elfogadni az ő feltevését, amely szerint e kép történelmi csoport s az Apacsalád (!) tagjait ábrázolja. Roth többször idézett cikkében különösen két almakereki freskót tart a templom építésével vonatkozásba hozhatónak, az itt leírt, egymás mellé állított öt szentet s egy másik részletet, amelyen feltevése szerint két, az egyház felszentelésénél 1 Szerencse, hogy ez így van, különben teljes lehetetlenség lenne a régiségek technikailag jól sikerült hamisítványait felismerni. 2 A laikus nem is gondolná, hogy ennek az apróságnak milyen korjelző értéke van. Sz. László ábrázolásai a győri hermáig mind kétágú szakállal jelennek meg; a XV. sz. eleje óta sgyágra eresztett olyan udvari szakállal, aminőt Zsigmond király hordott élete második felében. 3 Persze, nem áll, hogy a liliomos ruha Nagy Lajost jellemzi, bármelyik király, szent vagy más személy viselhetett ilyet, viszont Nagy Lajost is ábrázolták s ábrázolhatták bárminő más mintájú öltözetben.