Századok – 1929-1930

Tárcza - Varju Elemér: Felelet „A gróf Bethlen-család története” című munka ismertetésére érkezett válaszra 329

336 tárca. rossz rajz helyén. Mert akkor a felírás lehetne csonka, részleteiben talán olvashatatlan, de nem lenne hamis. Másrészt azonban, ha valaki heraldikusnak és genealógusnak véli magát, úgy nem szabad összetévesztenie két ennyire ismert és számtalanszor leközölt címert és még saját gyarló másolatából is el kell tudni olvasni.a sort: CLARA CVI(VS) AGNOMEN STIRPIS E(ST KA)ROLI. Amit ezzel kapcsolatban mentegetődzésképen S. úr a Thoroczkay-címerről mond, az ismét a heraldikai mesélgetés kategóriájába tartozik és megemlítésre sem érdemes. Kz különben csak a figyelem elterelésére s a dolog lényegének megkerülésére való. Éppígy történik a Bethlen-stallum említésénél. S. úr nem akarja megérteni, mit inkrimináltam. Nem a feliratot, habár ezt is hibásan másolta, hanem elsősorban azt, hogy a padnak arányaiban és részleteiben rossz rajza fölé odatett egy gótizáló mondatszalagot, amelyről mindenkinek, aki az eredetit, vagy annak jó leírását nem ismeri, szükségképen azt kell hinni, miként az ebben a formában rajta van a padon. Mert ki is jönne arra a perverzus gondolatra, hogy a pad belsejében körülfutó egyenes lécre rárótt felírást a rajzoló átviszi egy a fantáziájában termett kacskaringós, mondatszalagra. Nem várta S. úrtól, mint művésztől, senki, hogy felírásokat oldjon meg s pontosan másolva, ne kövessen el éppen a névben hibát (Bethleem helyett Bethlem), de azt igen, hogy a néhai Begier János csinálta templomszékről, amely fényképben, rajzban nem egyszer volt kiadva, hű képet készítsen. De kinek kellenek a S. úr kiegészítései a pad faragásán! S mért nincsenek ott a finom részletek, amelyek a fényképeken láthatók s amelyeket, sok minden más, a könyvben található dologgal együtt, akár hiszi S. úr, akár nem, boldogabb időkben élő szemeimmel is megtekintettem. Nicolai Illés felől, vagy arról, ő volt-e részben az, akit Bethlen Elek szobrászának keresztel, nem bocsátkozom Sebestyén úrral vitába. Ez innen távoleső terület, ahol mi nem találkozhatunk. S. úr például azt hiszi, hogy csak azt faraghatta Nicolai, amin a neve rajta van. Ez rendben lenne; de mért hiszi azt, hogy Bethlen Ferencné Kamuthi Zsuzsánna 1631-i sírkövén „Varjú nem figyelte meg ... a szignaturát"1? Hát nem megírtam, hogy ennek is „rossz felirata van"? Most 1 Tragikomikus, hogy a rajzoló úr lépten-nyomon kioktat a heraldikára. Meg kell tanulnom, hogy a sírkövön, amelyen a Károlyi-címert immár ő is felismeri, azért nem tart a címerbeli easmadár szivet, mert a „Károlyiak karvalyának karmában (így!) a szív csak 1609-ben, a bárói méltósággal került, tehát Θ XVI. századvégi emléken nem is szerepelhetett!" Csodálatos, de én ezt is máskép tudom. Károlyi Mihály (cognomine ördög) kétrendbeli pecsétjén, amelyek közül a régebbi K. M. betűvel, a második teljes névvel van. jelölve már a szívet tartó madarat v'seli. Az általam látott egyik példány 1590 bői való (Becsky-ltr, N. Múz.), a másik pláne 1580 szept. 26-án kelt oklevélre van nyomva. (Kende-ltr, ugyanott.)