Századok – 1929-1930

Tárcza - Varju Elemér: Felelet „A gróf Bethlen-család története” című munka ismertetésére érkezett válaszra 329

tárca. 331 azt nem mondja, minő esetekben, s azt sem veszi észre, mekkora különbség van Passuth, Kovács Erzsi, Richter és az ő rajzai között. A gyarló illusztrációk átka az egész könyvre ránehezedik s ez vált szülőanyjává az ismertetésemben még elég vázlatosan és cseppet sem kimerítően felsorakoztatott lapsusoknak, amiknek sikertelen védelmére S. úr dorongot ragadott. Az Apafi-címer esete egyik legkirívóbb példája a hanyag pontatlanság következményeinek. A gr. Bethlen-család történetében színes mellékletként megjelenik egy Apaffi-címer ezzel a rálitografált felírással: AZ APAFI-CSALÁD CÍMERE A XIV. SZÁZADBÓL. A címer alatt K. S. J. betűk jelzik, ki festette, készítette, alkotta a címerképet. Máskülönben a könyvben, akár csak a képmagyarázatokban is, szó sem esik erről az ábráról, amiből sejteni lehetne, miből és honnan merítette a rajzoló hozzá az alapot. Erre az ábrázolásra az volt a megjegyzésem: „ez a címer stílusára nézve legjobb esetben a XV. század végének felelne meg, összeállításában és színeiben pedig merőben hamis, ... félrevezeti a gyanútlan szemlélőt". Bizonyos mértékben másként hangzik az ítéletem, ha a kép aláírása, vagy valami kis magyarázat felőle sejteti azt, amit most utólag nagy diadallal megállapít a rajzoló úr, hogy címerképe az almakereki templom oltáráról van véve. Miért nem mondta ezt meg. miért tette rá a szerény képecskére a szerzőségét jelző betűket, s ha már a kőnyomdász önkényesen XIV-re változtatta a XV-öt, miért nem igazította ezt helyre a képmagyarázatok során, vagy egyebütt? Az, hogy utólag az ominózus kormeghatározást sajtóhibának minősíti, keveset javít a dolgon.1 kategóriája, mind dolgok, amik a „Bethlen-család történeté"-ben elő sem fordulnak. Jó rész esik a vidékről dolgozatokkal beküldött őskori tárgyakat ábrázoló rajzokra, amelyek helyére fényképet kapni nem lehetett. S végül van néhány propter inopiam felhasznált iégi dúc. Ezek azok az esetek, amikor — mint írtam — a tárgyak fényképező kamerával el nem érhetők. 1 A hiba tulajdonképen jóvá nem tehető. A könyv tulajdonosainak jó része sohasem fogja olvasni a Századokbeli polémiát és aki közülük nem ért a heraldikához, az mindenkorra abban a hitben fog élni, hogy a közölt címer XIV. századi, annak a kornak a stílusát képviseli. Ez a címerkép nagyban hozzájárul a nálunk úgyis gyenge lábon álló heraldikai 6tílusérzék megrontásához. Nem hallgathatom el, hogy erre a címerre nézve S. vr még egyszer követ el sajtóhibát az Erdélyi írod. Szemle V. évfolyamában, ahol azt írja róla: Ε címer .. . egy eredeti XV. század közepetáján kelt armális címerének meglehetősen ügyeskezű .. . másolata ... e címert Hunyadi János eredeti ármálisáról másolták az oltár predellájára." Ezúttal a korbeli tévedés már csak néhány évtized, ami azonban a stílusváltozás e korában (gótikáról, átmenet a renaissance-ra) ép elegendő. Majdnem felesleges S. úrnak arra a kijelentésére is kitérni, amely