Századok – 1929-1930
Értekezések - VISZOTA GYULA: Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap 5
KOSSUTH LAJOS ÉS A l'ESTI HÍRLAP. £> mellékelve — a nádor február 8-án január 5-i és február 1-i levelére való hivatkozással azt a véleményét fejezi ki, hogy miután a lap cenzúra alatt már hosszabb használatban van, véleménye szerint nem lehet mást tenni, mint vagy meg kell vonni Landerer Lajostól az ő és Munkácsy Jánosnak a jog átruházásánál elkövetett csalfasága miatt a további kiadás jogát, vagy pedig a kormányzat és az ősi alkotmány, a törvények kisebbítését célzó cikkek elhárításával egyébként enyhe cenzúrát kell alkalmazni, mert a szigorúbb a szerkesztő ismert tehetsége és tárgyalási módja mellett alig célszerű, sőt Kossuth Lajost, aki lapjának 11. számában külön cikkben1 kifejti a programmja gátlása elé merülő akadályokat, az eltiltáshoz hasonló késedelemre vezetné. Kitűnik ez Mednyánszky jelentéséből is, akinek több feltűnést keltett cikk cenzurálása tárgyában kellett a Pesti Hirlap ellen eljárnia.2 Mindkét eljárás nem lesz panaszok híjával. Az első esetben — bár a kormányzat rendelkezése joggal éri Landerert, — mégis sokan azt úgy magyaráznák, hogy leginkább Kossuth ellen irányul és innen a szólás- és írásszabadság ellen újabb panaszokat fognak kovácsolni; a másik esetben pedig Kossuth Lajos írásbeli szabadossága miatt sokan panaszkodni fognak ellene, és írásmódját a kormányzat gyengeségének fogják felróni. Rem41-hető, hogy a kevésbbé korlátozott írásszabadság elleni panaszok kiderültével elérhető az, hogy Kossuth irányzatával magának ellenségeket szerezve, ezeket folyton szaporítja és a cáfolatok folytonos gyarapodtával, lapja vagy magától megszűnik, vagy a növekvő felszólalások következtében a lakosság tehetősb részének helyeslése mellett a kormányzat által korlátok közt tartja.3 Az előbbi leveleire (t. i. január 5. és február 1.) hivatkozva mindezeket tudomására adja a kancellárnak azért, hogy az átruházást engedélyező rendelet közlését mindaddig elhalasztotta, amíg az előbbi levelében foglaltakra a legfelsőbb szándékokról értesítést nem nyer, hogy a cenzornak határozott utasítást adhasson, mert a legfelsőbb elhatározás bármely utat választja a fenti 1 Kérelem címen azon panaszkodik, hogy akadályok (t. i. a cenzúra) okozzák, hogy nem képes minden számban az érdeket fenntartani, azért türelmet és méltányosságot kér. 2 A 8. és 9. számban. 3 Ebben alaposan tévedett a jóhiszemű nádor.
