Századok – 1929-1930

Tárcza - Purébl Győző: Válasz Mályusz Elemér bírálatára 327

328 tárca. Köztudomású, hogy mint tanügyi tanácsnok, túlelfoglalt főtisztviselő vagyok, aki sok idővel nem rendelkezik s így az előadáshoz szükséges anyagot rövid idő keretében, a könyvtáramban hirtelen rendelkezésre álló könyvekből vettem. A müvek a következők: Ipolyi Arnold: Besztercebánya művelődése történetének vázlata. Kerékgyártó Árpád: Művelődéstörténet. Hajnik Imre: Jog- és Alkotmánytörténet. Wenzel: Árpád-kori okmánytár. Hazai okmánytár. Horváth Mihály: Kereszténység első százada Magyarországon. Fejér: Codex Diplomaticus. Thuróczy László: Hungaria. Anonymus; Rogerius mester. Endlicher: Rerum Hungaricum Monumenta Árpádiana. Teleky: Hnyadiak kora, okmánytár. Budai statutumok, Buda városának törvénykönyve. Ofner Stadtrecht: Michnay Endre és Lichner Pál. Különböző városi szabadságlevelek. Kubinyi Ferenc: „Magyar történelmi emlékek." Kovachich: Formulae Styli Solemnes. Kovachich: Supplementa ad Vestigia Comitiorum. Selmec jogkönyve; Bartal Commentarii, Hazai Okmánytár. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Anonymus följegyzései. Szalay József: Városaink a XIII. században, 1878, stb. Előadásom minden szavát, kitételeit, hivatkozásait, szóval az ismertetést ezen kútforrásokból vettem s úgy érzem, ezek hitelesek, s így az inkriminált és agyonkritizált kitételek, közhelyek és gondolatmenetek ide vezethetők vissza, amelyeket én teljes jóhiszeműséggel — a hitelességre való tekintettel — vettem át, tehát a bírálat ezeket sújtja, nem engem és az előadásomat. Ami már most az előadás állítólagos kúszáltságát illeti, jelzem, a sorrendem a következő volt: Általános rész, levezetés, belszervezet, hadügy, pénzügy, jogélet, ipar és kereskedelem, életmód. Közbe-közbe epizódszerű ismertetésekkel igyekeztem az eléggé száraz anyagot felfrissíteni. Kérem a bíráló urat, ezen ne bosszankodjék, mert ez, ismétlem, egy adhoc előadás, nem pedig tanulmány volt s így remélem, megengedi az említett rendszerességet. Végül szerényen megjegyzem, hogy hosszú évtizedeken át tartó becsületes, komoly munkálkodásom, amely csak a „köznek" a jegyében folyt le, mindenesetre tárgyilagosabb elbírálást érdemelt volna, nem pedig az egyes részekből ki-