Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Historische Zeitschrift 320

történeti irodalom. 323 fenyegetődzik. Augusztus 1-én a regensburgi birodalmi gyűlésen hivatalosan és végleg kihirdetik a birodalmi alkotmány megszűnését. Ilyen körülmények között a bécsi udvar a legnagyobb gyorsaságot fejtette ki, hogy augusztus 10-ig befejezze a lemondást és a rajnai szövetség elismerését. Augusztus 6-án kelt a lemondási nyilatkozat, amelyben II. Ferenc hivatkozva arra, hogy lehetetlenné lett téve számára a német birodalmi hatalom gyakorlása, megszűntnek nyilvánította a német császárságot, letette a császári koronát, a fejedelmeket és alattvalókat feloldotta minden iránta való kötelezettség alól. A birodalom megszűnése a német diplomata-világban és a népben súlyos aggodalmat és fájdalmat ébresztett, nem áll tehát Goethe megállapítása az eseménynek a néplélekben mutatkozó visszhangtalanságáról. Ausztria most már mint teljesen szuverén hatalom folytatta azt a politikáját, hogy Napoleon bizalmát megnyerje; Napoleon pedig kitűzhette nagy célját: a kontinensnek francia vezetés alatt való egyesítését. A jövő azonban igazolta azokat, akik a helyzet változásában reménykedtek: a német erő és a német nagyhatalmak szétrombolták az „Empire"-t, amely a karolingi császárság utódja akart lenni. Az osztrák örökös tartományok kiválása a birodalomból és a birodalmi koronáról való tartós lemondás nem vált Ausztria javára, de nem döntötte meg a németség történelmi hivatásában, a német nemzeti egységben való hitet. 21*