Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Archiv für Politik und Geschichte - 319

történeti irodalom. 319 területén egy évvel előbb mégis oly barátságtalan bánásmódot kellett tapasztalnia. Barkóczy könyve, melynek tartalmáról a fenti összefoglalás nyújt rövid vázlatot, a német világháborús irodalom e tárgyra vonatkozó feldolgozásait most magyar oldalról is kiegészíti; külön érdeme, hogy a témát az átvonulás körülményeinek részletezésével az októberi forradalom rajzává szélesíti ki. S itt, bár szorosabban véve nem tartoznék e folyóirat érdekkörébe, a tudományos szempontok mellett a munka politikai vonatkozásai sem mellőzhetők. Német részről ismételten elhangzott a vád, hogy a magyar állam a volt szövetséges által az ő védelmére küldött hadsereg iránt, hazatérése alkalmával, ellenséges érzületet tanúsított, annak kifosztásával a birodalomnak igen nagy anyagi veszteséget okozott s hogy Mackensent az ellenségnek hálátlanul kiszolgáltatta. Ε panaszokkal szemben szerző kellőképen megvilágítja, hogy a német csapatokat magyar földön ért kellemetlenségek részben a körülményekből fakadtak, részben egy oly törvénytelen kormányzattól indultak ki, melynek exponensei (Pogány [Schwarz], Kunfi [Löbl], Böhm stb. stb.) a magyarságtól egészen idegenek voltak; de rámutat szerző arra is, hogy a veszteségekért és Mackensen fogságáért jórészben maguk a német katonák felelősek, kik a kötelékeket szertezülleni, a sereg felszerelését elpocsékolódni I engedték s vezérüket közönyösen sorsára hagyták. A tárgyilagos német olvasó tehát a könyv áttanulmányozása után meg fogja érteni, hogy a Mackensen-sereg végzetéért az ι akkori magyarországi regime csak részben, a magyar nem-zet azonban egyáltalán nem okolható („... die Deutschen Ι waren in jenen Tagen keine Armee, die Ungarn keine l Nation")1 s így Barkóczy munkája — mely a célhoz képest németnyelvű — nagy mértékben alkalmas arra, hogy a német közvéleményt egy, Magyarország reputációját súlyosan érintő kérdésben, helyes irányban tájékoztassa. Varga Endre. I Folyóiratszemle. Archiv f. Politik u. Geschichte. 1927. Heft 1. Meridies Wilhelm ismerteti Kiintzel Georg: Fürst Kaunitz als Staatsmann. Frankfurt: Diesterweg. 1925. című munkáját. A német történetírás abból a felismerésből indulva ki, hogy a világháború elveszítése alapjában a csődöt mondott diplomácia következménye, nagy figyelmet fordít a diplomácia mesterei beható tanulmányozásának. A Bismarck-kutatás mellé sorakozik a nagy osztrák államférfiak tanulmányozása (Srbik: Metternich), akinek a feladata volt a dunai monarchiának két front felől való biztosítása. Metternich tanítómestere, Kaunitz-Pittberg herceg, Mária Terézia kancellárja volt. Küntzel könyve éles analízise nemcsak a kancellárnak, hanem kora nagy 1 A Herczeg Ferenc által írt előszóból.