Századok – 1929-1930

Értekezések - VISZOTA GYULA: Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap 5

20 VISZOTA (iYL'LA. folyamodott, a helytartótanács 1838 október 23-án 346(33. szám alatt kifejtette, hogy mivel nincsenek meg a kellő tulajdonságai, kérése ne teljesíttessék. Hozzájárul ehhez, hogy Kossuth Lajos szerkesztőre nézve a november 12-i engedélyből nem tűnik ki, vájjon Landerer őt szerkesztő­nek előzetesen bejelentette-e és a legfelsőbb jóváhagyást erre megkapta-e. Az özvegy Kulcsárné ügyében kibocsá­tott felsőbb rendelet és az azóta követett gyakorlat szerint oly esetekben, amikor a laptulajdonos nem a szerkesztő is, egyúttal a szerkesztőre nézve előzetesen a helytartó­tanács beleegyezését köteles kérni; ehhez képest Landerer is két évvel előbb a német újságért való kérelménél ígérte, hogy a szerkesztő nevét bejelenti. Minthogy Landerer az engedélyt a legfelsőbb helyen közvetlenül kapta, és az erről kibocsátott rendeletben a szerkesztőről nincs szó, de nem tűnik ki biztosan az sem, hogy erre nézve tárgyalások megindíttattak-e, éppen azért a köz­igazgatás rendeleteiben keletkezhető eltérések elkerülé­sére megkéri a kancellárt, adja tudtára, az ügyben mi tör­tént, hogy biztosan intézkedhessék. Ez az ügy ugyanis, de különösen a szerkesztőnek megválasztása itt nagy feltűnést keltett, mert a Kossuth elleni vélemény még friss emlékezetű és ennek ellenére újságot bíztak az ő szerkesztésére és még hivatalos tudósí­tásokat is. Munkácsynak rosszhiszeműsége, a szerkesztő bejelentésének elhanyagolása, hacsak a legfelsőbb szán­dék, a bécsi tárgyalások mást nem kívánnak, elegendő okot adnak arra, hogy Landerertől a jogot visszavonhas­sák. Minthogy a múltban többen, most Landerer is a helv­tax-tótanács mellőzésével kapott jogot, a jövőre kéri a kan­cellárt, hogy ily esetekben, amikor az egyének személyi­sége kerül szóba és idegenek joga érintethetik, esetleges meglepetések elkerülése végett ne történjék intézkedés a. helytartótanács nélkül. 1841 január 7-én újabb levelet írt a nádor a kancel­lárnak.1 Értesítette, hogy a pesti polgármester útján Lan­clerert a hátirattal ellátott folyamodványának bemutata­sára hívatta fel. Landerer azonban kijelentette, hogy mi­helyt a legmagasabb engedély kiadásáról értesült, Pestre sietett és a folyamodványt Bécsben hagyta. Felkéri azért a. nádor a kancellárit, hogy a folyamodványt — ha az a kancellárnál vagy eseti eg "az ágensnél volna — a folya­modványra vezetett elintézés másával küldje meg. 1 Canc. ein. ir. 1841. év. 34. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents