Századok – 1929-1930
Értekezések - GYALOKAY JENŐ: A tömösi ütközet 1849 március 21-én 237
246 gyalókay jenő: — a tömösi ütközet 1849 március 21-én. A Van der Nüll-dandár, amelynek az ellenséget most meg kellett állítania, a 41. (Sivkovic) gyalogezx*ed két, s a 31. (Leiningen) és 62. (Tursky) gyalogezred egy-egy zászlóaljából, mindössze tehát 4 zászlóaljból; továbbá 3 dragonyos,1 1 könnyű lovasszázadból2 és egy háromfontos ütegből állott.3 A lovasságnak a vázolt viszonyok között semmi hasznát se látván, Kalliány annak legnagyobb részét el is indította Oláhország felé, úgyhogy a dandárnál csak 1% dragonyos század maradt.4 A közeledő magyar különítményt Beke József alezredes vezette.5 Legelői két huszárezred haladt; utána II. 8. 1.) az osztrák hadtestnek az országból való kivonulását a március 18-áról 19-ére virradó éjjelre teszi. Pataky (Bem in Siebenbürgen: 67. 1.) úgy tudja, hogy a tömösi országhatáron át 20-án történt a visszavonulás. Gracza szerint (Az 1848/49. szabadságharc története: IV. 496. 1.) március 19-én mind az orosz, mind az osztrák sereg Oláhországba menekült. Vájna (Hadtörténelem: 134. 1.) azt állítja, hogy Kalliány, a (szerző szerint) 18-án vívott vledényi ütközet után, meg se állapodott Brassóban, hanem rögtön kitakarodott az országból. Ezzel szemben magának Bemnek márc. 20-án kelt jelentéséből az tűnik ki, hogy ő 20-án délután 4 órakor szállotta meg Brassót s csak ennek megtörténte után gondoskodott a tömösi szorosba húzódott ellenség üldözéséről. (Közlöny: 64. sz. 1849. márc. 28.) Ez az intézkedés tehát már 21-ére szólott. Ugyanezt jelenti Kiss Sándor ezredes is.. (Honvéd: Rendkív. szám, Kolozsvár, 1849 márc. 25. este.) Németh László háromezéki kormánybiztos, márc. 24-én kelt jelentésében, 21-re teszi az ütközetet. (Honvéd: 81. sz. Kolozsvár, 1849 április 2.) Ez a dátum olvasható Kalliány leírásában, továbbá az 1. sz. 3-fontos és a 2. sz. 6-fontos üteg jelentésében is. A helyes dátumot közli többek között Gelich (Magyarország függetlenségi harca: III. 91. 92. 1.), továbbá Breit (Magyarország függetlenségi harcának katonai története: II. 153. 154. 1.) 1 Az 5. ez. (Prinz von Savoyen) dragonyos ezredből. 2 A 3. sz. (E. II. Max) könnyű lovasezredből. 3 Az 5. sz. (Bervaklo) tüzérezredből. 4 A dandár állományát még csak hozzávetőleg se tudom megállapítani, mert azokból a napokból egyetlen állománykimutatást se találtam. Gracza (i. m. V. 1379. 1.) 2000 főre teszi. Több nem is igen lehetett. 5 Kőváry szerint (Erdély története 1848/49-ben: 206. 1.) Szabó Nándor őrnagy. Ezt az adatot Márki Sándor is átveszi tőle. (Az 1848/49. évi szabadságharc története. — Szilágyi: A magyar nemzet története. X. 241. 1.), úgyszintén Breit (i. h.). továbbá Szádeczky (A székely nemzet története &s alkotmánya. 370. 1.) A bizonyára jól értesült Németh László háromszéki kormánybiztos Bekét nevezi meg a magyar különítmény parancsnokául (i. h ), megemlítve mellette Szabót is. Tudjuk, hogy Bem Bekét bízta volt meg a háromszéki csapatok szervezésével.
