Századok – 1929-1930

Értekezések - GYALOKAY JENŐ: A tömösi ütközet 1849 március 21-én 237

a tömösi ütközet 1849 március 21-én'. 239 dár vezérkari tisztje — állásánál fogva nemcsak a helyzetről, hanem a kapott és kiadott parancsokról és azok miként való végrehajtásáról is, teljesen tájékozva lehe tett. Heydte szintén az 5. dragonyos ezredben szolgált: így hát Schmidnek ezredtársa volt. Ez magyarázza meg, hogy az utóbbi a legnagyobb őszinteséggel tár fel idősebb bajtársa előtt mindent, amit látott és hallott. írása azt mutatja, hogy rendezettfejű, helyesen ítélő katona volt, aki azt, amit állít, kellően alá is tudja támasztani. Közlései bizalmas természetűek; nem a nyilvánosságnak, hanem Heydtenak szólnak. Ez adja meg értéküket, mert írójuk semmit se hallgat el, sőt egynéhány színfalmögötti eseményről is kíméletlenül lerántja a leplet.1 Mindabból, amit mond, az tűnik ki, hogy nagyon jó viszonyban volt parancsnokával, aki mindent közölt vele. tgy tehát Schmid leírása, bizonyos fokig, Yan der Null ezredes felfogását és ítéletét is visszatükrözi. Természetes, hogy Heydte, 1863-ban kiadott könyvében, nem üthette dobra Schmid szókimondó nyilatkozatait. Nagyrészüket elhallgatta, sőt — nehogy az írónak valami kellemetlensége támadjon, — akkor, amidőn ezeket az írásokat a bécsi hadilevéltárnak átadta, Schmid névaláírását tintával vastagon áthúzgálta, hogy el ne lehessen olvasni. Egy helyen azonban nem sikerült elég jól ez a művelet, úgyhogy a szerző nevét ki lehet betűzni; ennek alapján könnyűszerrel megállapítható, hogy mind a három idézett írás Schmid tollából ered. Az ütközet vázolásában nagyobbára ezek nyomán fogok haladni, kiegészítve őket Kalliány altábornagynak eddigelé ki nem adott leírásával,2

továbbá más résztvevőknek szintén a bécsi hadilevéltárban őrzött feljegyzéseivel, végül az idevágó forráskiadványok adataival is. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy amit az alábbiakban elmondok, több ugyan annál, amit eddig a hegy Van der Nűll jusson ebbe az állásba. Az utóbbi különben az erdélyi osztrák hadtestnek kétségkívül legügyesebb dandárparanosnoka volt. 1 Közléseinek liasznavehetőségét nagyban fokozza a hozzácsatolt vázlat is, az egyetlen, amelyet a tömösi ütközetről laláltam. Schmid írásai a bécsi hadilevéltárban vannak. (Kriegs-Archiv Wien: Feldacten des k. k. Armee-Corps in Siebenbürgen 1849. Fase. XIII. Β. Ν' 43-45.) Kriegs-Archiv ezentúl = Κ. Α., Feldacten = F. Α. 2 Eperjes, 1852 ápr. 16. (Κ. Α.: F. Α. 1849. Fase. XIIIB. Nr 40.)