Századok – 1929-1930

Értekezések - JANICSEK ISTVÁN: Új mondatfoszlányok a nomád magyar népről 225

tij mondatfoszlányok a nomád magvar népről. 235 Ha megnézzük a tárgyalás alatt levő, két perzsa író szövegeit megállapíthatjuk, miszerint ezekben nem foglaltatik benne a mai Magyarországban megtelepedett ősmagyarságról szóló tudósítás. A további fejtegetést — egyszerűség kedvéért szabad legyen csakis Sukrullah-ra vonatkoztatni. Ha ismét jól megrágjuk e szöveget, s összehasonlítjuk a többi, gyakran emlegetett szövegekkel látjuk, hogy Sukrullah — minden kétséget kizárólag igen hiányos — tudósításának gerince a Fekete-tenger északi part jára vonatkozhat s esetleg egy mondat — a vándorlásról szóló — egy régebbi szállásra. Azt is feltehetjük, hogy — még abban az esetben is, ha Sukrullah az idevonatkozó szövegét nemcsak 'Aufí-tól, hanem ezenkívül másvalakitől is kompilálta — az egész tudósítás egyetlenegy időből származik. Ennek feltevése ugyan kevésbbé valószínűbb előbbi fejtegetésünknél, de ha jól megnézzük a szöveget föl lehet tennünk ezen lehetőséget is, hiszen Sukrullah mondatai a nomád és a steppéken csatangoló magyarságról szólanak s semmi oly betoldás nem szerepel a szövegben, mely határozottan az imént felállított elméletünk ellen szólna. így tehát a végnélküli szófacsarásnak s hiábavaló teoriafaragásoknak elejét veendő tételezzük fel Sukrullah tudósításának a nomád magyarság vándor életének egyetlenegy fázisára való vonatkozását. Ha ezen ideális feltevést tartjuk szem előtt, úgy igen , valószínűnek tartjuk, miszerint az egész tudósítás a Don ι és Volga között, illetve az e két folyó partján éldegélő magyarságra vonatkozik. Ugyanis a Volga-folyó neve a középkori arab és perzsa irodalomban „Etil" (Atil, Átil stb.) szóval van fel, tüntetve. A száz farszank körülbelül 600 km.-rel egyenlő. A két folyó partján éldegélő magyarságról szóló mondat ι (1. a szöveget) burkolt formában ugyan, de eléggé észlelhetőn kifejezi azon lehetőséget, miszerint a két folyó között steppe terült el. Ugyanis a steppéken éldegélő népes nomád törzsszövetség (mint amilyen a magyarság is volt) csak ott tud hosszabb ideig megmaradni, ahol folyót talál. Továbbá, amint a szövegből látjuk, a két folyó igen nagy volt. Ha már most ezen adatok birtokában egy pillantást vetünk az európai délorosz-steppe hegy- és vízrajzi térképére, látjuk, hogy az Etil mellett, tőle kb. 600 km.-re, egy steppét keresztül szelő nagy folyó csakis egy van: a Don. S ha meggondoljuk, miszerint a „Vafä"-t — hibás elírás feltételezé-