Századok – 1929-1930

Tárcza - K. Sebestyén József: Válasz és megjegyzések Varju Elemérnek a Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen-család története című műve illusztrációiról szóló bírálatára 212

£04 TÁRCA. Gézának ezen kívül más oklevélszövege nem maradt fetm, s minthogy R. Kiss (Századok. 1928. 747. 1., 1. jegyzet) is ennek Fejér-féle szövegére hivatkozott, nem tudhattam, hogy egy ismeretlen és nem idézett német kútfőhelyre építi következtetését. Erre az oklevélre semmi esetre sem építhette, s ha erre rámutattam, ebben semmi sértő szándék nem volt, — ínég annyira sem, mint mikor R. Kiss azt állítja, hogy én Laskait meg sem néztem! Kihúzva tehát R. Kiss kívánsága szerint a „megkülönböztetésül a magnus vagy supremus dux" szavakat, mégis be kell vallanom, hogy a dukátusra vonatkozó messzemenő következtetéseit „saját reputációm érdekében" nem tudom elfogadni, erre vonatkozó érveimet azonban, amelyeket már múltkor felsoroltam, minthogy a kérdés ellen nemcsak a „magnus vagy supremus dux" érve alapján foglaltam állást, itt újra előadni fölöslegesnek tartom. Doman^vszky Sándor. Válasz és megjegyzések Varjú Elemérnek a Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen-család története című műve illusztrációiról szóló bírálatára. A Századok 1928. évi 7—8. összevont számában Varjú Elemérnek a címben írt mü bírálata keretében rajzaimra és — nevem említése nélkül — rám vonatkozó részére következőkben válaszolok. A bírálat először az almakeréki evang. templom oltárpredellájára festett címerről készült színes műlappal foglalkozik (272. 1. mell.), anélkül, hogy azt valaha látta volna és ismerné, azt összeállításában és színeiben merőben hamisnak és « gyanútlan szemlélőt egyenesen félrevezetőnek írja. Hogy e címer formája talál és hogy a pajzs minden más szín lehet, csak éppen fekete nem, könnyen meggyőződhetett volna a Roth Viktor értekezésében levő fényképről.1 A műben e címer sajnálatos sajtóhiba következtében a XIV. századból valónak van feltüntetve; e nagy hibát sem én, sem a mű szerzője nem követtük el, miről Varjú igen könnyen meggyőződhetett volna, ha a másolatom hátlapján levő leírásomat elolvassa. A másolás egész ideje alatt jelen volt a mű szerzője, gróf Bethlen Bálint, a keresdi vár ura, a keresdi és az almakeréki szász pap. Tudtommal egyikünk sem volt színvak, hogy a feketét veresnek lássa, s emberileg semmi megmagyarázható oka nem lett volna, a valóság helyett hamisat festeni. A bírálat a továbbiakban az Apafi pajzscímert próbálja néhány emlék alapján leírni, s elsősorban Apafi Ferenc 149,1. évi gyűrűpecsétjét ismerteti (bár az előző 815. lapon már a 1 Dolgozatok az Erd. Nemz. Múz. Érem- és Régiségtárából, 1912. Dr. Roth Viktor: Az almakeréki templom és műkincsei. 128—173. 1. A predella fényképe.. 171. I.