Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 195

TÖRTÉNETI IRODALOM. 195 és politikai életén erőtvett a háború után, « amely kiegyensúlyozatlanul, kapkodva keresi a megoldását a nemzeti élet társadalmi és lelki, politikai és gazdasági problémáinak. A célkitűzés lázas keresésének ettől a nyugtalanságától a német tudomány ee maradt ment, arra, sok társai között, egyik jellemző példa Ludwig Veit könyve is. Tóth László. Theophrast von Hohenheim, gen. Paracelsus Sämtliche Werke. Medizinische, naturwissenschaftliche und philosophische Schriften. Herausgegeben von Karl Sudhoff. Neunter Band. „Paramirisches" und anderes Schriftwerck der Jahre 1531— 1535 aus der Schweiz und Tirol- 706 lap (számos képpel). Otto Wilhelm Barth. München—Planegg. 1925. Ára 28 márka. Az előttünk fekvő IX. kötetben a nagy reformátor következő munkái tétetnek közzé: 1. Az Opus Paramirum három (négy) könyve, mely St. Gallenben 1531-ben jelent meg. l/a. Tervvázlatok az. Opus Paramirum négy könyvéhez. 2. A láthatatlan betegségek könyvei (1531—1532). 2/a. A láthatatlan betegségek öt könyvének előzetes kidolgozása. 3. Hat dolgozat az üstökösökről, földrengésekről, szivárványokról, égi jelekről (1531—1534). 4. Practica németül (1535). 5. A bányászok betegségeiről (Von der Bergsucht und anderen Bergkrankheiten), 3 könyv (1533—1534). 5/a. Töredékek és vázlatok a bányászok betegségeiről írt 3 könyvhöz. 6. Könyvecske Sterzing városához: A pestisről (1534). 6/a. További, túlnyomórészt töredékes kidolgozások a bubopestishez. 7. Pfäfersfürdő erényeiről, erejéről, hatásáról, eredetéről és használatáról (1535). 8. Consilium Russinger J. J. apát részére Pfäfersben. Ezen gazdag tartalmat 34 oldalon át egy gondos szövegkritika s egy pontos névmutató követi. A kötet bevezetésében, 36 oldalon át, Sudhoff felséges kommentárjait olvashatjuk a megjelent s fent felsorolt munkákhoz, melyeknek címlapjai s szövegközti képei facsimilés reprodukcióban közöltetnek. Várva várjuk a további kötetek megjelentetését, melyért elsőrendűleg Sudhoffnak, de rajta kívül az 0. W. Barthcégnek is köszönet jár. Győry. Folyóiratszemle. Katholikus Szemle. 1928. év, 1. füzet. — Schrotty Pál: A vatikáni missiologiai-ethnologiai múzeum. Az 1927 december 20-án megnyitott múzeumot a szent év missziós kiállításának anyagából állították fel. Cikkíró ismerteti a múzeum szervezetét s anyagának felosztását. — Lám Frigyes: Egy új elmélet a Nibelung-ének szerzőségéről. Cikkíró Alois Schröfl: Der Urdichter des Liedes von der Nibelunge stb. című könyvének a bírálata kapcsán szembeszáll a könyvíró elméletével, hogy az éneket Pilgrim passaui püspök írta volna s hogy ez a hun-magyar rokonság bizonyítéka, 13*