Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Irodalomtörténeti Füzetek 27–29. szám. Ism.: Baros Gyula 181

TÖRTÉNETI IRODALOM. 181 örültünk volna, ha pl. az alkalmazott szerek, gyógyfüvek ma már pozitíve megállapítható élettani hatásának, gyógyászati értékének megismertetésével kapcsolatban modern orvosi megvilágításban láthatnánk: mennyiben talált rá a kor tapogatózó orvostudománya a valóban helyes eszközökre. Ε szűkszavúság azonban nem csökkenti a munka értékét, mely gazdag bibliográfiai ismeretén kívül levéltári kutatásokra is támaszkodva, nemcsak a szorosabban vett tárgyról ad tájékozást, nemcsak a megye multszázadbeli közegészségügyi berendezkedését, egészségügyi viszonyait rekonstruálja, de a közölt egykorú hatósági utasítások, orvosi instrukciók, receptek stb. publikálásával a szaktörténetnek tágabb értelemben is szolgálatokat tesz s ezért bizonyára a szakirodalomban is kedvező fogadtatásra fog találni. Bálint Nagy István könyve egy lépéssel közelebb hozta a régen óhajtott, de a részlet-tanulmányok gyér száma iniatt ma is csak a távol jövőben remélhető átfogó magyar orvostörténeleni megjelenését. Varga Endre. Irodalomtörténeti füzetek. 27—29. szám. [Szerkeszti Császár Elemér. — Angyal Dávid: Gróf Széchenyi István. Bp. 1928. 21 1. — Badics Ferenc: Megoldott problémák Gyöngyösi István életrajzában. Bp. 1928. 23 1. — Császár Elemér: A magyar irodalomtörténetírás fejlődése. Bpest. 1928. 30 1.] Közműveltségünk hiányainak felismerése sugallta Császár Elemérnek azt a dicséretes elhatározását, hogy egyes, kisebb terjedelmű, de becs.es irodalmi tanulmányokat, melyek az eddigi gyakorlat szerint többnyire szakfolyóiratainkban jelentek meg s így csupán kis körben váltak ismeretessé, külön kiadvány alakjában a további érdeklődés számára is hozzáférhetővé igyekszik tenni. Ε meggondolás alapján s anyagi áldozatoktól sem riad vissza, indította meg a címben írt értékes sorozatot, melybe főkép oly műveket vett fel, mely tárgyi fontosságuk mellett előadásuknál fogva is maradandóbb hatásra számíthatnak. A vállalkozás életrevalóságát és ezzel a szerkesztő munkájában érvényesülő szempontok igazolását látni abból, hogy a —· számukat tekintve — már harmincon túl járó füzetek rövid idő alatt igen elterjedtek. Egyik-másik „szám" líj kiadást is ért. Ε becses sorozat darabjai közül a három legiíjabbra e helyen is felhívjuk a figyelmet. Angyal Dávid, akinek essay-írói készsége irodalmi és történelmi témák mély távlatú bemutatásából egyaránt előnyösen ismert, most magyar nyelven is közzétette azt a Széchenyitanulmányát, mely eredetileg francia nyelven jelent meg a Revue des Etudes Finno-Ougriennes 1925. évfolyamában. A jeles szerző, aki éppen a „legnagyobb magyar" történeti eszméiről szóló akadémiai székfoglalója és számos újabbkori forrásfeldolgozása révén foglal helyet tárgyköre legkiválóbb tekinté-