Századok – 1929-1930

Értekezések - VISZOTA GYULA: Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap 5

KOSSUTH LAJOS ÉS A l'ESTI HÍRLAP. £> délyt, kérte, hogy 1838 után engedélyezzenek ilyet Pestnek is. A helytartótanács nem tartotta szükségesnek a politikai lapok szaporítását, ezenkívül Landerer't szerkesztőnek nem tartotta alkalmasnak, azért a kérés elutasítását javasolta. A kancellária mindebben teljesen egyetértett a helytartótanáccsal. Ugyanez volt az államértekezlet véleménye is, úgyhogy a király a kérelmet nem teljesítette.1 2. Ezen elutasítás után Landerer 1839-ben újból folyamodott német újság engedélyezéséért kizárólagos hivatalos hirdetési joggal és ezt a kérvényét Sedlnitzky rendőrminiszter terjesztette fel az uralkodóhoz.2

Landerer e folyamodványában kérése támogatására azt hozta fel, hogy nincs Pesten oly politikai német újság, amely az ellenzéki káros eszméket a német lakosság között ellensúlyozná. Sedlnitzky pedig felterjesztésében azt jelenti, hogy egyik magyar ismerősének információja szerint jószellemű német lapra tényleg szükség volna és hogy Landerer mint megbízható ember, ha ügyes szerkesztőt választ, a követeléseknek hihetőleg meg fog felelni; éppen ezért Landerer kérésének teljesítését javasolta. Ez a kérvény és Sedlnitzky javaslata 1839 március 12-i kelettel Majláth akkori alkancellárhoz került véleményezésre. Majláth a helytartótanács véleményének meghallgatása után 1840 december 26-án, Sedlnitzky pártfogása alapján, a német lap engedélyezését javaslatba is hozta, olykép, hogy mint Orosz lapja, a magyar Hírnök, magyarországi és előléptetési híreket a bécsi Wiener Zeitunggal és Oesterreichischer Beobachierrel egy időben közölhessen, de azt már nem javasolta, mint Sedlnitzky, hogy az összes dikaszteriális hirdetéseket kizárólagos joggal kapja meg, mert ilyesmit csak különös bizalom alapján és felsőbb állami szempontból, egyes kivételes esetekben szabad engedélyezni, minthogy a további ilynemű engedélyezés az állami előnyöket csökkentené.5 Arra, hogy a király elintézte-e és hogyan intézte el e kérést, nincs közelebbi adat, de Landerer tényleg német lapra ekkor nem kapott engedélyt. Nem is volt szüksége, mert ekkor már Mun-1 Conf. Akt. 1838 :1911. sz. 5 Conf. Akt 1839 : 240. ez. 3 Orsz. Levéltár. Canc. ein. is. 1839 -.1230. sz.