Századok – 1929-1930

Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 139

DUNÁNTÚL KÖZÉPKORI ÚTHÁLÓZATA. 167 évi45

0

oklevele. Közvetlen Sárvárnál Sár városán vitt át az út.45

1 Sár városon, Ikervár város vámján45

2

és Rumon vitt át a sárvár—körmendi út, mely Vasvárnál csatlakozott a vas-65. vár—körmendihez. Erről szól Péterfa-pusztánál a vasvári káptalan 1328. évi,45

3

ugyanennek 1342. évi,45

4

Balozsájnál ugyanennek 1255 körüli,45

5

Rumnál ugyanennek 1402. VIII. 15-ikei45

6

oklevele. Sár—Pécöl—Szécsény irányában vitt Monyorókerék városa45

7

felé a sárvár—fürstenfeldi út, mely Szentmihálynál csatlakozott a szombathely—fürstenfeldi úthoz. Említi 86. Megyehíd és Sárvár közt a vasvári káptalan 1328. évi,453 Megyehídnál a királyi bírák 1237. évi,45

9

Pécölnél a vasvári káptalan 1328. évi oklevelét átíró 1463. évi,40

0

Szécsénynél Pál országbíró 1346. évi,40

1

Polánynál a vasvári káptalan 1301. évi46

2

és Cenc határában ugyanennek 1510. I. 26-ikai oklevele.46

3 Hogy volt-e külön szombathely—sárvári út, nem tudjuk. De Szombathelyről Lőrinc-majorig a szombathely—jákfai, onnan pedig a sárvár—kőszegi út megfelelő szakasza volt alkalmas e célra. Esetleg Sárvártól Pécölig a sárvár— fürstenfeldi, onnan Vépig a sopron—rumi út megfelelő részét használhatták. Glaser Lajos. 450

Anjoukori okmtár, V. 255: „viam magnam de civit-ate Kwzeg per quam itur in Saar". 451

Csánki:. II. 728. 452

Csánki: II. 723. 453

Anjoukori okmtár, II. 351 : „viam magnam que vcniet de Ikyruar". 454

Anjoukori okmtár, IV. 259: „magnam viam qua itur de S[ar in Kujrmend". 455

Hazai okmtár: VIII. 60. 456

N. Múzeum, törzsanyag: „viam magnam de dicta possessione Balase ad possessionem Rum ducentem"; „viam Kwrmendvtha dictani". 457

Csánki: II. 725-6. 458

Anjoukori okmtár, II. 351 : „magnam viam que venit de Megehyd". 459

Wenzel: VII. 50; Hazai okmtár, IV. 21. 460

Dl.: 9.484: „magnam viam qua itur ad Saar". 461

Anjoukori okmtár, IV. 600: „publicam stratam que iret versus Zechun". 462 Hazai okmtár: III. 49: „via per modum crucis in quatuor partes dividitur"; „ipsa magna via". 468 N. Múzeum, törzsanyag: „magnam viam orzagwta vocatam".