Századok – 1929-1930

Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 139

DUNÁNTÚL KÖZÉPKORI ÚTHÁLÓZATA. 151 Így itt nem az a nehezebb kérdés, hogy merre vitt az út, hanem, hogy honnan és hová. Sok támpontot nyújtanak ugyan erre a XVIII. század térképei. Somogy, Tolna és Baranya megyékben azonban már ezek sem használhatók, mert a török megszállás és a felszabadítás aránytalanul átalakította ennek a résznek az emberföldrajzi képét. Sok település nyomtalanul eltűnt, mi még a határjárások és vámhelyek adatainak a használatát is megnehezíti. De még ha minden útvonalat pontosan ismernénk is, akkor sem tudnánk olyan egyszerűen leírni az egyes útvonalakat, mint például a mai vasúthálózatot. A középkor útépítése ugyanis a vizek áthidalásában és a vizenyős területek útjainak feltöltésében állt. Ilyen helyeken azután vámot szedtek a befektetett munka ellenértékekép. Nyáron azonban — mi még a legújabb kor közlekedésében is nagy szerepet játszó időszak — a vizenyős helyek nagyrészt kiszáradtak, vagy legalább is. átgázolhatóbbakká váltak. Ilyenkor azután az utasok szívesen kerülik a vámokat, réveket, sőt a városokat is, különösen, ha ezzel meg is rövidíthetik útjukat. Így keletkezett a sok „via falsa", melyekről oly sokat panaszkodnak a vámtulajdonosok149

és amelyeknek használatát több törvényünk is tiltja,15

0

természetesen nem sok ' eredménnyel. Néha az álúton is vámhelyeket állítanak fel, de ennek sem volt sok foganatja. Ennélfogva nem is annyira útvonalakról, mint bonyolult útrendszerekről kell beszélnünk. Vegyük ezeket sorra. Elsősorban a két fővárost összekötő utakat nézzük. A Csabának vivő buda—brünni út mellett három buda— esztergomi vonalat ismerünk. Az első Solymár előtt ágazott el a Csaba felé vivő úttól és Szántón, Cséven, Kesztölcön át 1· vitt a dorog—esztergomi útig. Említi Róbert Károly 1326. évi oklevele,15

1

az esztergomi káptalan 1355. évi oklevele.152 Erre vonatkozik Róbert Károly 1326. évi oklevelének egyik nagyútja.15

3

Lipszky, Fried, Görög és Müller is ismerik.154 149

Fejér: IX. 1. 101. (Billege), V. 3. 413—5. (Esztergom); Dl. 14.124. (Mór, Igar és Orond) stb. 150

Zsigmond: II. 23; Mátyás: II. 5; II. Ulászló: I. 87, 88. 151

Fejér: VIII. 3. 108: „in medio magne vie per quam itur versus Budam". 152 Anjoukori okmtár VI. 281: „viam magnam de villa Zantou in civitatem Budensem directe ducentem". 153 Tud. Akad. Mircse-féle gyűjt.; Tört. tár új folyam XI. 298: „via magna que venit de ecclesia sancte Margarethe versus comitatem (civitatem) Strigoniensem". 154 Lipszky, Müller fenti térképei; Fried: General Post- und Strassenkarte des Königreichs Ungarn, Wien 1848; Görög-Kerekes: Magyar Atlás, Wiennae 1802.