Századok – 1929-1930

Értekezések - KASTNER JENŐ: A Kossuth-emigráció keleti tervei Giacomo Durando irataiban 129

KASTNER JENŐ: A KOSSUTH-EMIGRÁCIÓ KELETI TERVEI. 137 hette, nem nagyon fogja senki feszegetni. Sőt nagyobb hatás kedvéért Tiirrt Londonba is küldi és bemutattatja D'Azeglio által Palmerstonnak. (L. Tiirr levelét. Journal des Débats 1878 május 31. sz. Bp. 1878 május 2-ról.) Tényleg, lord John Roussel megelégedett e magyarázattal és a Lordok házában 1861 március 25-én ez ügyben elhangzott interpellációra csupán azzal felelt, hogy a fegyverek a török birodalom biztonságát veszélyeztették, s ezért a konstantinápolyi angol követség lefoglalta őket. A szállítmány küldőiről nem szól. Cavournak így sikerült elkerülnie azt a vádat, hogy forradalmi szervezetek segítségével igyekszik Ausztriának bajt okozni. S ez fontos volt részére különösen mostan, mikor Nápolyt forradalom útján szerezte meg és Déloroszország pacifikálásával volt elfoglalva. Épp neki volt legkevésbbé szabad a forradalmiság· ódiumát magára vonni az európai politikában. Ezért nyugtatja meg a türelmetlen Kossuthot és Klapkát is azzal, hogy egyelőre meg kell várni, eredményre vezetnek-e a király és a magyar nemzet közt folyó kiegyezési tárgyalások. Durando még 1861-ben megvált konstantinápolyi állásától, de Acquiból β 1862-ben, mint a Rattazzi-minisztérium külügyminisztere is összeköttetésben maradt Kossuthtal és a magyar emigrációval. Utóbbi minőségében az immár két éve húzódó fegyverszállítmány ügyét ő likvidálja végképen, amikor ez év novemberében elfogadja a török kormány ajánlatát és a fegyvereket visszaszállíttatja a genovai fegyvertárba. A nagy tervek romjain búsongó Kossuth Lajos részére az egymásra következő három ,.csapás" közül — a keleti akció kudarca, a pénzjegypör, Teleki László elfogatása — ez az első volt kétségtelenül a legsúlyosabb. Kästner Jenő.