Századok – 1929-1930
Értekezések - KASTNER JENŐ: A Kossuth-emigráció keleti tervei Giacomo Durando irataiban 129
A Kossuth-emigráció keleti tervei Giacomo Durando irataiban. Kossuth Lajos Irataiban megemlíti Giacomo Durando generális konstantinápolyi olasz követ szerepét a magyar emigrációnak egy Oláhországból és Moldvából intézendő hadműveletének előkészítésében, melynek célja Magyarország felszabadítása lett volna. A terv tulajdonképen Klapka György agyában született meg s már azon az első titkos összejövetelen szóba került, melyre Cavour az olasz-osztrák háború előestéjén Klapkát Svájcból 1858 decemberében meghívta. Cavour terve az volt, hogy az olasz-osztrák háború kitörésével egyidejűleg a magyar emigráltakkal fegyveres betörést szerveztessen Oláhország és Szerbia felől Magyarországba és így hátba fenyegesse haitalmas ellenségét, ugyanakkor, mikor egy magyar légió szervezésével előkészíti annak az útját, hogy Lombardia és Velence felszabadulása után a küzdelem színterét esetleg Magyarországba tolja át. Giacomo Durandonak, Piémont konstantinápolyi követének okmánygyüjteményében és feljegyzéseiben nagyon érdekes adatoka/t találunk e tervekre vonatkozólag. (Episodi diplomatici del Risorgimento Italiano dal 1856 al 1863, estratti dalle carte del Generale Giacomo Durando, compilata da Cesare Durando già suo segretario particolare. Torino 1901.) Klapka első levele, melyben jelenti Cavournak, hogy Durando generálissal összeköttetésbe lépett, március 16-áról, Konstantinápolyból van keltezve. Tele van bizalommal, hogy a francia részről ígért fegyverek baj nélkül érhetnek a Bosporuson keresztül Jassiba. Durando levele az olasz miniszterelnökhöz azonban már kevésbbé bizakodó. Biztosítja barátját, hogy Klapka — kit most ismert meg — nagyon jó benyomást tett reá. Nemzetiségei elvei is sokkal konciliánsabbak, mint amiket a magyar szabadságharc vallott s a hazájában lakó