Századok – 1929-1930
Tárcza - Asztalos Miklós: Megkerült az úgynevezett Nyirkállói-kódex 104
TÁRCA. 105 jelen század elején többen keresték, de nem találták meg.1 R. Kiss főleg Szilády szavainak adott hitelt, ami abból is látszik, hogy felhasználta Szilády következő adatát: „A könyvtár címjegyzékében két helyen: LL. n. 7. és GG. n. 17. egyező cím alatt így van bejegyezve: Nyírkálló Thomae Stylus Caneellariae Matthiae regis Ms. 1476. Ez utóbbit Simonyi látta s kijelentette, hogy az eredeti kéziratnak nem tekinthető." Szilády megállapításaiban azonban egész sereg tévedés van. Helytelenek a megadott helyrajzi számol': nem LL. n. 7. hanem LL. IV. 7, valamint nem GG. n. 17., hanem GG. VI. 17. a helyes jelzés. Téves az a megállapítás is, hogy a Nyirkai lói-kódex van két jelzet alatt felvéve. Téves Simonyi állítása, hogy a GG. VI. 17. jelzetű kódex nem tekinthető eredeti kéziratnak, mert hisz az egy eredeti, de XVII. századi és egész más természetű kézirat. Végül ismeretlen eredetű tévedés R. Kiss szövegében az, hogy a Nyírkállói-kódexet Klimó kölcsönözte volna ki Kovachichnak. Ennyi félreértés után, azt hiszem, közérdek tisztázni a pécsi püspöki könyvtár formulás-könyveinek kérdését s a Nyírkállói-kódex sorsát. Klimó Györgyöt állandóan foglalkoztatta az a gondolat, hogy Pécsett katholikus egyetemet állíthasson fel. Könyvtárát, mely a maga korában igen modern és sokoldalú volt, abból a célból gyűjtötte, hogy azzal egy egyetemi könyvtár alapjait vesse meg. Ezért vásárolt meg több kéziratot Dobai Székely Sámueltől is, melyek közül a 4 kötet oklevél Csontossi megállapítása szerint2 & Kállai-levéltár hiányzó darabjainak gyűjteménye, a második kézirat a Nyírkállói-kódex, a harmadik pedig egy címnélküli kódex, amit szabatosan -, Stylus Cancellariae sub Matthia Corvino et Uladislao II." címmel illethetünk. Ezek a kéziratok még nem szerepelnek a Klimó-könyvtár legrégebbről ránk maradt, 1760-ban készült katalógusában. Az 1778-as katalógus „W. 3." jelzésű lapján azonban már két formulás-könyv szerepel: „Stylus Cancellariae Regis Hungáriáé tempore Ulad, II. Mss. fol." és „Stylus Cancellariae, seu formulae diversarum Expeditionum. Mss. Voll. II. 4°" címmel. A Nyírkállói-kódex „de Nyrkallo Thomae Stylus Cancellariae Regiae Majestatis ann. 1476. M. SS. 4°" címmel van az 1778-as 1 Sarkady István az Üj Magyar Múzeum 1859-es évfolyamában ismertette a könyvtár érdekesebb kéziratait, de már a Nyírkállói-kódexet nem említi. Csontossi János kétízben is megemlékezik arról, hogy a kódexet hiába kereste. (Magyar Könyvszemle 1880. 185. lap és 1881. 213. lap.) R. Kiss jegyzetben hivatkozik a Századok 1902. 441. lapjára, de ott nincs szó a kódexről. Varjú Elemér 19,07-ben (Magyar Könyvszemle) ismertette a pécsi püspöki könyvtárat., de a kódexről ő sem ír. Végül Szilády 4ron a Sermones Dominicales I. kötetében (1910) a Χ—XI. lapokon említi, hogy a kódex valószínűleg elveszett. '2 Magyar Könyvszemle. 1880. 185. lap.
