Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Protestáns Szemle 99

TÖRTÉNETI IRODALOM. 99 19. szám. Babits Mihály: Tanulmány a magyar irodalomról (rövid áttekintés egy párizsi folyóirat számára). 20. szám. „Irodalmi Figyelő": I—s: Ad vocem Paléologue. 21. szám. Szász Zoltán: A háború utáni irodalom szelleme. — „Eszmecsere": Ignotus ,,A Paléologue naplói" címmel az ismert munkával (A cár országa a nagy háborúban), Grexa Gyula ..Magyarország kálváriája" címmel Kristóffy József könyvével foglalkozik. — „Irodalmi Figyelő": Schopflin Aladár: Alexander Bernát halálára. 22. szám. „Irodalmi Figyelő": Schopflin Aladár: Ady és Hatvány (Hatvany: Ady Endre kortársai között). Kallós Ede: Révay József: Petronius élete és kora: ismertetések. 23. szám. „Irodalmi Figyelő": Zoványi Jenő: Szimonidesz Lajos: A világ vallásai. 24. szám. „A történelem mögül": Ignotus: Az örvény felé (Lichnoiosky herceg, volt londoni német nagykövet Auf dem Wege zum Abgrund c. munkájáról szól). — „Képzőművészeti Figyelő": Elek Artúr: A Szépművészeti Múzeum évkönyvé-t; Rabinovszky Márius: Bevedekné Győri Lujza: Az ernpire-építészet Pesten c. könyvét ismerteti. Protestáns Szemle. 1927. évfolyam, 6. szám. Bernát István: Vallás és szociáldemokrácia. A szocialista törekvések és szociálista ideológia történetén Saint Simontól napjainkig végigpillantva, megmutatja azt a fejlődési folyamatot, ahogyan a szociálista felfogás a vallás tekintetében átmódosult s a Marx—Engels-garnitúra óta határozottan vallásellenes, helyesebben keresztyénség-ellenes irányt vett fel. A szociáldemokrata mozgalom erejének és népszerűségének legutóbbi időben megindult hanyatlását, szerző jórészben e tanok sivárságának, rideg materiálizmusának tulajdonítja. —· Nagy Miklós: A könyv hódító útja. A világ könyvtermeléséről, illetőleg annak a háború után bekövetkezett lényeges megnövekedéséről szól. — A „Kritikai Szemle" a következő könyvismertetéseket tartalmazza: Szlávik Mátyás: Meyer H.: Geschichte der alten Philosophie; Trócsányi Dezső: I árkonyi Hildebrand: Az indukció filozófiája. Szelénvi Ödön: Kühár Flóris: A keresztény bölcselet története: Varga Endre: József főherceg: A világháború, amilyennek én láttam; Török Pál: Kristóffy József: Magyarország kálváriája: Harsánvi István: A Magyar Tud. Akadémia két kiadványa (Szilády Áron—Dézsi Lajos: Jegyzetek a Régi Magyar Költök Tára hetedik kötetéhez és Dézsi Lajos: Rosnyai Dávid: Horologium Turcicum); Muraközy Gyula: Makkai Sándor: Magyar fa sorsa; Kisebb értekezések [Szönyi Sándor: Eperjessy Kálmán: Makó Városának Közönséges És Az Abban Levő Reformata Ekklé'siávak Különös Leírása. Szirbik Miklós Prédikátor Altai 1835136, Szarka Gyula: A Váci Múzeum-Egyesület 1926-ban, Szokolay Béla: A nagybányai művésztelep, Elemér Virányi: Ungari Ajalookirjanduse Peajooned (A magyar történetírás fővonásai); N. L. : Zolnai Béla: Irodalom és irodalomtudomány]. 7. szám. Övári—Avary Károly: Báró Mednyánszky Cézár pályája és műve. Mednyánszky mcmoire-ja alapján vázlatot ad a tragikus sorsú, fiatalon elhúnvt magyar pap életéről. Mint családja ifjabb sarja, szülei kívánságára, Mednyánszky egyházi pályára lépett: a szabadságharc megindulásakor azonnal Görgey táborába sietett s Buda bevételéig számos csatában kitüntette magát a csapatok önfeláldozó lelkesítésével. Érdemei elismeréséül a hadügyminisztérium lelkészeti osztályának főnökévé s a magyar hadsereg tábori főpapjává neveztetett ki. A fegyverletétel után Franciaországba menekült, s ott a papi ruhát, levetve, Kossuth megbízottjaként politikai téren végzett értékes szolgálatokat. Minthogy tervezett házasságához — egy vagyonos és előkelő francia polgár-család leányával — anyja beleegyezését nem sikerült megnyernie, tengerentúli üzleti vállalkozásokkal próbálkozott.