Századok – 1927-1928
Folyóiratszemle - Napkelet - 943
944 TÖRTÉNETI IRODALOM-nyugati szellemi áramlatok hatásának tulajdonítandó. A felvilágosodás eszméinek hatása alatt a műveltség elveszti egyházi jellegét s a társadalmi vezetőszerepet a klérustól mindinkább átveszi a főnemesség. A francia forradalom eszméit a köznemesség karolja fel, de a királyi hatalom ellentállásán s a Martinovits balkísérletével kihívott reakción s lassú evolúció is megakad. A reformkedv ellankad s a köznemesség műveltségi színvonala csökken. A vezetőszerep ismét a főnemességé, de ez nem érti meg Széchenyinek reá épített nagy terveit. Az igazi robbanóanyag a szegény nemesség lett, mely magához emeli a jobbágyságot és vezetője lesz. Az adópolitika által forradalmasított szegény s a haladás ideális híveivé szegődött birtokos nemességet vezére, Kossuth diadalra viszi, de politikai iskolázottság hiányában elbukik. A birtokos és szegény nemesség a szabadságharc után is megőrzi társadalmi vezetőszerepét s a mult század végén az a feladat vár reá, hogy a nemesi kultúrközösséget polgárosítsa, mire nézve a múltban az alapfeltételek megvannak, ezután pedig a nemzetiségi értelmiséggel kellene egy vezető csoporttá olvadnia. Mindez azonban elmaradt, mert a század végén a társadalom organizmusát az internacionális esz mék megbontották. A polgárság szétporladt, a nemesség pedig egy új Kossuth nélkül nem ismerte fel feladatát. — Farkas Gyula ismerteti a Baros Gyula átírásában és tájékoztatásával ellátott Margit-legenda-kiadást, m—a. pedig Vági István: Elmélkedések a világháborúról (I. k.) c. művét. 4. szám. — László Vince: A középkori ember imádságai. A magyarországi kódexekben fennmaradt imádságokból következtetéseket von le a középkori ember jellemzésére. Ez imádságok vagy zsolozsmák, vagv szeinlélődő-elmélkedőek s uralkodó motívumként az aszkétikus életideál nyilatkozik meg bennük. Jellemző vonásaik még, hogy nagy szeretettel időznek egyrészt Jézus szenvedése, másrészt Mária dicsősége körül s hogy az imádkozó rendíthetetlenül hisz az imádság erejében. — Hédey Tivadar ismerteti Papp Viktor: Beethoven és a magyarok c. művét. 5. szám. — Koszó János ismerteti a Komis Gyula által Magyarország közoktatásügye a világháború óta cím alatt összeállított munkát, Fábián István Takáts Sándor: A török hódoltság korából c. művet β Β. Gy. a Gragger-emlékkönyi»et. 6. szám. — Gaál István Lambrecht Kálmán: Az ősember elődei, b—l Joó Tibor: Ady arca a történetfilozófia megvilágításában c. művet ismertoti. — Koszó János: L. Ziegler. az új német kultúrfilozófus címen ismerteti a jelentőségében általa Spengler és Keyserling mellé állított harmadik nagy élő német gondolkodó újabb műveit s filozófiáját. 7. szám. — Óvári-Avary Károly: Aranyásó honvédtisztek Ausztráliában. Az 1848—49. évi magyar seregben tábori lelkészként szolgáló báró Mednyánszky Cézár 1853-ban két volt honvédtiszttel Ausztráliába indult, hogy mint kereskedő szerencsét próbáljon. Árui azonban a hajóút alatt tönkrementek s Mednyánszkyék a kalandos aranyásásra adták fejüket, miközben több aranyásó volt honvédtiszttel hozta össze őket a sors. A cikk angolból magyarra átdolgozva Mednyánszky feljegyzéseinek az ausztráliai vállalkozásra vonatkozó részét közli. — —n. méltatja vitéz Házi Jenő soproni oklevéltárának új (VI.) kötetét. 8. szám. — Cs. B. Trócsányi Zoltán: A magyar mult hétköznapjai. Magyar régiségek és furcsaságok I—VI. k. c. művét, Fábián István a világháború orosz külügyminiszterének Sz. D. Szazónov-nak Végzetes évek címen kiadott emlékiratait ismerteti. 9. szám. — Solymossy Sándor Iioheim Géza: Magyar néphiedelmek és népszokások, dl. a Szent István-könyvek sorozatában megjelent Meszlényi Antal: A magyar katholikus egyház és az állam 1848—49-ben, R.
