Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Hofer; Johann: Die Wiener Predigten des hl. Johannes Kapistran im Jahre 1451. Ism. Tóth László 918

958 TÖRTÉNETI IRODALOM-szóhoz jut, nemcsak a soközor igen «zép és művészi címereken, hanem az önálló kerek szobrok alakjában is. A legjelentősebbeket Coriglianoban találjuk, melyek Angelo Conioneo művei (1480 körül), aki a vár építésében is közreműködött. A már eléggé ismert Acaján és Mengáu kívül még egy egész sorát találjuk az ismeretlen építészeknek. Ilyenek Meies de Stelliano, Minervus de Canusius, a barii vár építészei, Bari a reneszánsz bástyaépítészet előfutárja, még Giorgio Martini és Giuliano da Sangallo előtt. A várépítészet művészetének és tudományának ilyen ismeretlen képviselői még Ni can dr υ de Ignini és Nicolo Saetta, akik a leccei váron dolgoztak, Cesare Frisolo és a két Cayza testvár, Ponato és Martino pedig a Francesco di Giorgio Martino által megerősített Otranto építészei. Bacile di Castiglioue munkája nemcsak történeti és hadtörténeti szempontból jelent értéket, hanem az építészet történetéhez is értékes adalék. A számos helyi építészegyéniség feltárása mindinkább segíti eloszlatni azt a véleményt, mintha a délolasz várépítészet kizárólag a délfrancia várépítészet példáira és francia építészekre támaszkodott volna. Bacile di Castiglione megelégedett ennek a délitáliai építkezéseknek mindig túltengő, francia hatást kereső, meggyökeresedett nézetnek az alapos és meggyőző cáfolatával. Nyitva hagyta azonban azt a problémát, hogy az olasz, illetve délolasz várépítészetnek volt-e része az európai s különösen a keleteurópai várépítészet kifejlődésében. Érdekes probléma volna ez magyar szempontból is, mert tudjuk, hogy olasz várépítők különösen a XVI. század folyamán dolgoztak a .magyarországi várakban is. (V. ö. Könyöki József: A középkori várak, Budapest, 1905. és különösen Herzog József becses adatközlései a „Magyar Művészet"-ben : Adatok a hazai építészet XVI. századi történetéhez. I. közi. 1926. II. évf. 4. szám 242—43. 11. II. közi. 1927, III. évf. 2. szám, 113-14. 11. III. közi. 1927. III. évf. 9. szám, 588—89.11.) Magyarországi munkáik megállapítása és művészettörténeti vizsgálata még jórészben a jövő feladata. Wolf Rózsi. Johann Hofer: Die Wiener Predigten des hl. Johannes Kapistran im Jahre 1451. Wien, 1927. 8°, 24 1. (Különlenyomat a Jahrbuch der österreichischen Leo-Gesellschaft 1927. évi kötetéből.) Amikor Kapisztrán János 1451 június első napjaiban Bécsújhelyről Magyarországon ás Csehországba indulni készült, Bécs város tanácsa felkérte az éppen ott időző Aeneas Sylvius Piccolominit, hogy hívja meg Kapisztránt Bécsbe, prédikációk tartására. Kapisztrán engedett is Aeneas Sylvius június 5-iki levelének és útitervét megváltoztatva, már június 7-én Bécsbe érkezett, ahol július 20-ig minden nap, rendszerint a Szent István-dóm keleti oldalán lévő kőszó-