Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 869

870 MISKOLCZY ISTVÁN. A gyilkosok nem számítottak olyan felháborodásra, amilyent a vadállatias kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság a népből kiváltott, biztonságban érezték magukat a királyné védőszárnyai alatt és nem gondoltak menekülésre. Tényleg — eltekintve az első zavaros napoktól — hónapokon keresztül nyugodtan élhettek abban a meggyőződésben, hogy nagyobb hullámokat már nem fog verni a dolog. Megváltozott azonban a helyzet, mikor híre érkezett, hogy a magyar király nem fogadta el Johanna igazolását és szörnyű megtorlást helyezett kilátásba, a pápa pedig 1346 február 1-én bullát adott ki, melyben a legnagyobb egyházi büntetésekkel sújtja a gyilkosokat és jelezte, hogy ezeket követni fogja a bűnösök kinyomozása után a világi büntetés is.' Nagy Lajos fenyegetése különösen a királyi család tagjait rémítette meg és iparkodtak a fenyegető veszélyt megelőzni. Ezért legalább azt a látszatot akarták kelteni, hogy nagy buzgalmat fejtenek ki a bűnösök kinyomozásában. Ebben előljárt Durazzói Károly. A hercegnek több oka volt a fellépésre. Ő a gyilkosságtól távol állt ugyan, de — miként látni fogjuk — mégis egyik közvetett előidézője volt a katasztrófának. Neki tehát le kellett szerelnie a magyar király bosszúját. Azonkívül a Durazzók vetélytársai voltak a Tarentóiaknak, kik a gyilkosság után előtérbe léptek. Nem volt titok Károly előtt az a viszony sem, melyet Róbert herceg már András életében folytatott a királynövel és sejthette, hogy Johanna most mint özvegy kísérletet fog tenni, hogy Róberttel házasságra lépjen, amint tényleg hat héttel a gyilkosság után már kérte a dispenzációt a Róberttel kötendő házassághoz. Ez a házasság Durazzói Károly trónigényeit teljesen illuzóriusakká tette volna, s ez esetben csak Nagy Lajos kezéből remélhette a koronát. Ez fűtötte tehát Károly buzgalmát a megtorlásban. A Tarentoiak is nehéz helyzetben voltak. Ha nem vesznek részt a gyilkosok üldözésében, a közvélemény, mely úgyis bűnrészességgel vádolta őket, gyanúját igazolva látta volna. Ez indította őket arra, hogy szintén megtorlást követeljenek. Hogy mind a két család önző 1 Theiner I. k. 703—G. 1. 1067. sz. Számosan, többek közt a marseilleiek is sürgették a pápánál a bűnösök megbüntetését. Baronius: Annales eccl. Barri-Ducis. 1871. V. 25. ad a. 1345. 31.