Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Lukinich Imre: A Bethleni gróf Bethlen-család története. Ism. Varjú Elemér 809
815 TÖRTÉNETI IRODALOM. jében. A névsor majdnem teljesnek mondható,' s kitűnő beosztása használatát igen könnyűvé teszi. A család címeréről is találunk adatokat a műben, de ezek nem visznek el a címer eredetének megfejtéséhez. A Bethlen-címer legelőször Miklósnak egy 1489. évi oklevélre nyomott pecsétjén fordul elő, egészen ma használt formájában. Közel egykorú ezzel a Gergely 1500. évi sírkövén látható, amelyen a négyszer csavarodott kígyó a szokásos jobb oldalra tekintő elhelyezkedéssel ellentétben balra néz. Ettől a középkori heraldikában mindennapos eltéréstől eltekintve, a címer máig megtartotta régi alakját,'·' ami a magyar heraldikában meglehetős ritka eset. Nem lehet kétséges, hogy ez a címer volt a nemzetség ősi jelvénye is. Az Apaffyaké, úgy, mint a XV. század elején megjelenik, legjobb esetben valamely Zsigmond-féle armálisra vihető vissza. Van azonban az Apaffy-címernek egy olyan része, amely ősi eredetűnek látszik s ez a sisakdísz, abban az egyszerű alakban, ahogy az almakereki templom egyik boltzáró kövére van vésve: álló szőlőlevél, amelyről két oldalt egy-egy fürt lóg le. Valószínű, hogy a teljes címer kialakulása idején a kígyós pajzshoz a szőlőleveles sisakdísz járult,3 amely aztán a Bethlenek ágánál időjártával éppúgy elveszett, mint ahogy a Bánffyak címeréből eltűnt az ősi, még Dénes nádortól maradt (szárnyra helyezett) csillag, hogy helyet adjon a pajzs,beli griffnek. Ha a gróf Bethlencsalád tagjai teljes címerüket akarnák viselni, a sisakdísznek alkalmatlan, cölöpösen állított kígyó helyett nyugodtan alkalmazhatnák az almakereki zárókő sisakdíszét. Könyvünk az Apaffy-címernek egy színesen adoti rekonstrukcióját is közli (melléklet a 272. laphoz), mint a XIV. századi formát. De ez a címer stílusára nézve legjobb esetben a XV. század végének felelne meg, összeállításában és színeiben pedig merőben hamis, egyenesen félrevezeti a gyanútlan szemlélőt. Ezt azonban nem a szerzőnek, hanem a 1 Hozzá csupán teljesség kedvéért három adatot közlünk, amelyek elkerülték a szerző figyelmét. Gróf Bethlen Róza (t 1916 május 29). Eleő férje gróf Kuun István, a második Albiei Bakcsy Dániel. — Sámuel t 1810 november 21-én, 48 éves korában. — Zsuzsánna, Barcsai Ábrahám óbester felesége t 1826 április 24-én, 70 éves korában. A névsorban szereplők közül Anna, gróf Bethlen Pál és Kemény Krisztina leánya szül. 1790, t 1800 február 24-én. — Borbála, báró Bánffy Lászlóné t 1830 május 30-án, 65 éves korában 2 Egy eset kivételével. Ugyanis amikor I. Lipót 1693 március 1-én Bethlen Sámuelt bárói rangra emeli, címerét is megbővíti. A kígyó alá (amelyikről elmaradt a korona) zöld talajt helyez; a pajzsfölötti sisakra pedig két szembenéző arany griffet, amelyek egy köztük levő szőlőfürtöt tartanak. (Eredeti a Bethlen-levéltárban.) Ezt a bővített címert azonban a család tudtommal sohasem használta. 3 Lehet, hogy az 1693 i bővített címerben a griffek által tartott szőlőfürt ennek az ősi sisakdísznek a reminiszcenciája.
