Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Székely János: La réforme agraire en Transylvanie et l’histoire. Ism. b. m. 806

806 TÖRTÉNETI IRODALOM. történeti részben nem említik, a 48-as törvények 12 pontját hangsúlyozzák, de csak 11-et sorolnak föl (78. o.), ezeket később sem pótolják (175. o.). Szerettük volna, hogyha a magyar föltalálok között fölemlítették volna Jedlik Ányost is, továbbá a hírneves orvosföltalálókat, a gyufa magyar találmányát etc. Beszélnek újabb magyar zenéről, színmű vészetről, de az újabb magyar festészetről alig ejtenek pár szót. Nem tudjuk, hogy mit keres a hírneves magyar színművészeink sorában Wild Mária (221. o.)? A könyv nem tárgyal a magyar munkáskérdésről, jóllehet újabb kutatások (pl. Beniczky Lajos emlékiratai. Kiadta Steier Lajos) rendkívül érdekfeszítő adatokat szolgáltat a 48-as évek előtti időkből, ennek kapcsán a szocializmus fejlődéséről sem emlékszik meg, holott ezek olyan kérdések, melyek nemcsak a külföldet, hanem a külföldi, de különösen az amerikai magyart fölötte érdeklik. A nemzetiségi kérdésnek történetét is nélkülözzük. Történeti megvilágítása kizárólag a mi javunkat igazolja. Ezek olyan kérdések, melyek ma a mi külpolitikánkat irányítják és befolyásolják is. Ez a munka nemcsak amerikai magyaroknak szolgálhat hasznos okulásul, hanem az összes külföldi 7 millió magyarnak is. Több külföldi nyelvre lefordítása propaganda szolgálatot teljesítene. A munkát számos történeti és irredenta-kép díszíti. A kiadó törekvése csak sikerre számíthat. Morvay Győző Mitita Constantinesco: L'évolution de la propriété rurale et la réforme agraire en Roumanie. Bucuresti, 1925. Cultura Nationala. 8°, 480 p. Székely János: La réforme agraire en Transylvanie et l'his-toire. (Extrait de la Revue des études Hongroises et Finno-Ougriennes.) Paris, 1927. Champion. 8°, 33 1. A román agrárreform alkalmából Bukarestben egy könyv jelent meg Constantinesco tollából, amely históriai alátámasztással akarja indokolni a hírhedt agrárreformot, különösen annak erdélyi részét. Egy könyv, amely komoly, tudományos mezbe öltöztetett tárgyalással nagyképűen hitelt akar szerezni adatainak, ámbár a legfeltűnőbb ferdítések halmaza. Szerencsére ez a" könyv megkapta jól megérdemelt méltatását egy magyar ember: Székely János részéről, aki franciául, a francia követség előtt, amelyhez Constatinesco könyve is címezve volt, teljes felkészültséggel szállt szembe Constantineeco állításaival. Constantinesco, az oláh történetírás tradícióihoz híven, az erdélyi oláhok autochton voltát hirdeti. Szerinte ezek római kolonusok utódai, akiket a magyarok a Χ—XI. század folyamán ősi helyükről a Kárpátok közé szorítottak vissza. Területeiket a magyar király eladományozta és ez adományföldek jogi viszonyai tüntették el lassankint az ősi „római" szokáso-