Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

ANDRÁS HERCEG TRAGÉDIÁJA ÉS A NÁPOLYI UDVAIi. 781 A nápolyi udvarra azonban bombaként hatott a hír, hogy a magyar királyi család nem hajlandó belenyu­godni a házassági szerződés egyoldalú megszegésébe és energikus lépéseket tett VI. Kelemennél, a hűbérúrnál, András megkoronáztatása érdekében. A koronázás sok érdeket sértett volna. András, aki í'ojtott dühvel tűrte megaláztatását, megrendszabályozta volna a királynét, elzárta volna a trónra törtető hercegek elől az odavezető utat, magyar környezetére támaszkodva méltó megtorlásban részesítette volna a vele szemben tiszteletlenül viselkedő udvaroncokat és megtisztította volna az erkölcstelen udvart. Nem csodálhatjuk tehát, hogy az udvar megmozdult, mint valami megzavart hangyaboly. Egyel őre a koronázás megakadályozása, illetőleg az időnyerés a cél. Katalin lépéseket tesz ebben az irányban a francia udvar, Ágnes Talleyrand bíboros, Johanna pedig titkos követei útján. Az avignoni udvar­ban Talleyrandnak volt a legnagyobb befolyása, mert Kelemen neki köszönhette megválasztatását és hálás volt iránta. András magyarjai aggódva szemlélték az eseménye­ket, s a magyar udvarnak lefestették a helyzetet és fel­hívták a magyar király és anyja figyelmét a fenyegető veszedelemre.1 A források András környezetében főleg egy Róbert nevű barátot emelnek ki, mint aki leginkább szívén hordta a magyar herceg érdekeit, de durvaságá­val és hatalomvágyával nagy része volt a tragédia elő­idézésében. Ez a barát az olasz írók szerint magyar volt és iparkodnak őt a lehető leggyiilöletesebb alakban be mutatni. Ezzel szemben már Baddeley kifejezte gyanú­ját, hogy a barát, akire az olasz írók minden rosszat rá­kennek, nem is magyar, hanem olasz.2 F. Porcellini nap­jainkban tanulmány tárgyává tette ezt a kérdést és érde­kes eredményekre jutott. Elsősorban kimutatta, hogy Petrarca leírásából, melyben említi ugyan a barát nevét, de nemzetiségét nem, hogyan csinált Costanzo csa­pongó fantáziája olyan históriát, melynek hatása alól a történetírók egészen napjainkig nem tudták magukat ki­vonni. Costanzo humanista történetíró, akinek szemei 1 Ez elfogadhatóbb, mint Gravina állítása, amely szerint András értesítette anyját a helyzetről. Chron. de rebus in Apulia gestis. Muratori Ss. t. XII. p. 111. Carducoi—Fiorini kiadása. 1903. 10. 1. 2 Robert the Wise etc. 241. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents