Századok – 1927-1928

Értekezések - KISS ISTVÁN; R.: Trónbetöltés és ducatus az Árpád-korban - 733

trónbetöltés és ducatus az árpád-korban-761 fosztotta meg öccseit a ducatustól, hanem a ducalis expensa biztosításával szemben megnyerte hozzájárulásukat a linealis successio behozatalához. Ily értelmezéssel helyreállíthatjuk a Képes Krónika előadásának logikai kapcsolatát. 2. Hogy a hercegek (vagy legalább az idősebb, László) hozzájárultak, azt abból állapíthatjuk meg, hogy egy ideig Gézával még jó barátságban voltak. Feltétlenül megállapíthatjuk ezt Lászlóra vonatkozólag; csak a meggondolatlan, heves, összeférhetetlen István hozzájárulása iránt lehet kétségünk, aki nemsokára elhagyta az országot és öröklési jogai védelmére mindent megmozgatott, míg Görögországban megállapodva, igen szerencsés házasságot kötött. A legszebh görög nő lett felesége, kinek révén a nagyratörő görög császárral rokonságba lépett és pártfogását is megnyerte. László csak később ment utána. Minthogy ő a trónöröklési rend megváltoztatásához önként hozzájárult, ez magyarázza meg az ő passzív magatartását. Mikor Mánuel görög császárral győzelmesen térnek vissza és Mánuel László passzív magatartása miatt Istvánnak követeli a trónt, az ország előkelői (közöttük Belus, II. Géza régi híve, sőt talán III. István gyámja is) megállapítják, hogy az ősi örök lési rend szerint Lászlót illeti meg a trón és őt fogadják el királyuknak. 3. Géza az új öröklési rend szerint fiának, Istvánnak adta a ducatust, őt meg is koronáztatta és vele együtt uralkodott.1 4. Hogy a nemzet is tudomásul vette az új trónöröklési rendet, illetőleg helyesebben, hogy ezen ügy tárgyalásába bevonták az ország előkelőit — mondjuk: a királyi tanácsot —, abból lehet megállapítani, hogy az ősi öröklési rend védelmére többé nem szólalnak fel. Istvánt kevesen, Lászlót se sokan követik a bujdosásban; a többség a görög befolyás korszakában igen hűvös magatartást tanúsít és amennyiben érzelem nyilvánul, az a békebontó IV. István személye iránt való gyűlölet; különben egykedvűen hajolnak meg a legyőzhetetlen kény' III. István ifj. királlyá koronázását Katona (i. m. III. k. 727. 1.) 1158-ra, Schmitth (Archiepiscopi Strigonienees) pedig 1162-re teszi, azonban előbbre kell tennünk, mert már 1152. évi oklevélben előfordul, hogy együtt uralkodik vele. Regnante Geysa una cum Alio suo, Stephano duce. Wenczel: A. IT. Ο. I. k. 62. ée VI. k. 101. 1,