Századok – 1927-1928
Értekezések - KISS ISTVÁN; R.: Trónbetöltés és ducatus az Árpád-korban - 733
trónbetöltés és ducatus az árpád-korban-759 * vizsgálat tárgyává teheti, hogy a trónöröklési rend szerint kit illet az uralom. 2. A szeniorátusi elmélet szempontjából, melyet a Borics fellépése teljességgel kizár, mert II. Béla kétségtelenül idősebb volt1 és ezen alapon Borics az ő uralmának jogosságát kétségbe nem vonhatta volna. 3. Végül a vizsgálat eredménye szempontjából, mely kimondja azt, hogy törvénytelen származású családtag méltatlan a koronára. Ez azért érdekes, mert tulajdonképen Vazul liai is — legalább az egyház szempontjából — törvénytelen származásúak, amely precedenst a jogai érdekében mindent megmozgató Borics bizonyára fel is használ. Ez lehet az oka, hogy csak a korábbi szerkesztésű kátföink beszélnek arról, hogy Endre, Béla és Levente Vazul fiai voltak, a későbbiek már Szár Lászlótól származtatják őket, akiről legalább nem jegyezték fel, hogy törvénytelen házasságban élt. II. Bélának természetesen az volt törekvése, hogy a fattyú Borics ellen elsőszülött fiának, Gézának a trónt biztosítsa. Bár nincs adatunk arra, hogy megkoronáztatta, de neki adta a ducatust, sőt kisebb fiának, Lászlónak is — communi regni consilio — a boszniai hercegséget adományozta,2 Amit a később lábrakapott dinasztikus politika első jelének kell tartanunk. II. Gézának mégis sok küzdelme volt Boriccsal, bár ő az országban nem támaszkodhatott számottevő pártra. Szerencsésen győzedelmeskedett is e bajon, de azáltal, hogy újabb kísérletet tett a linealis successio meghonosítására, sok viszály magvát hintette el. Ez is szorosan összefügg Borics követelésével. Borics ügye ugyanis azzal az ítélettel, mellyel őt II. Béla meg akarta semmisíteni, nem nyert befejezést. Ezt az ítéletet még az országban sem tartotta mindenki — külföldön pedig éppen nem tekintették — helyesnek, amint nem is tekinthették a törvényes házasság alatt nemzett herceget törvénytelen származásúnak. Ennek jelét adták a külföldi uralkodók, a német és görög császár, lengyel, cseh, orosz fejedelmek, kik vele mint egyenrangú val érintkeztek és,őt kiváló tulajdonságaiért barátságukkal tüntették ki, sőt a görög császár családjából adva neki feleséget. 1 Ha nem is annyival, mint Pauler Gyula állítja ismert müvében. s Fejér: Codex diploinaticus. II. k. 88. 1. Kukuljevics: Codex dipl. II. k. 30. 1.
