Századok – 1927-1928
Értekezések - LUKINICH IMRE: Dürer Albert származása 721
dürer albert származása. 725 faluval1 azonosította. Haan Lajos, Békés megye első monografusa, a Gyula szomszédságában lévő Ajtós nevű pusztában vélt ráismerni Eytasra, mely puszta „a XIV. századtól fogva egész a XVI. századig, sőt valószínűleg még azután is falu volt". Szerinte e helység nevét a Fehér-Körös folyó egyik foka, az Ajtós-fok napjainkig fenntartotta. Az itt végzett kutatások valóban annyit legalább is igazoltak, hogy e területen valamikor templom és egy nagyobb, kastélyszerű épület állott.2 Legújabban Békés vármegye másik monografusa, Karácsonyi János még közeiebi) hozza Ajtóst Gyulához, amidőn az 1566-i adóösszeírás azon szavai alapján, hogy „az ajtósiak Gyula város szélén laknak" („habitant in fine oppidi Gyula"), Ajtós helyét a Gyula város közvetlen szomszédságában lévő vereskereszti szőlők helyén keresi:3 A kérdés érdemi részét tekintve, teljesen mellékes, hogy Haan-nak vagy Karácsonyi Jánosnak van-e igaza, mert hiszen a lényegben, hogy t. i. Ajtós Gyula város közvetlen szomszédságában feküdt, mindketten megegyeznek. Ez pedig teljesen fedi Dürer helymeghatározását, aki azt írja, hogy Eytas „közvetlen" a Váradtól nyolc mérföldnyire eső Gyula mellett feküdt („zunächst dabei gelegen"), Gyula és Várad tényleg nyolc magyar mérföldnyi távolságban vannak egymástól.1 A földrajzi adatok ezen egybevágása mindamellett nem teszi feleslegessé annak a kérdésnek vizsgálatát, hogy mi az Ajtós-Eytas névnek jelentése s lehet-e azt a „telep" szóval azonosítani, ahogy azt számos német Dürer-kutató teszi 1 („Ajtós = Niederlassung.") Olyan történeti adatokat, melyek azt igazolnák, hogy Békés megye területén a XV—XVI. században idegen telepítvények léteztek volna, nem ismerünk; a megye e korban egyike volt a színtiszta magyar megyéknek. Színtiszta magyar község volt Ajtós is, aminek bizonysága az 1525-i határjárás Csaba, Kígyós és Ajtós közt, mely számtalan dűlő- és határnevet tartalmaz, melyek azonban mind magyar hangzásúak.6 Elképzelhető volna-e ez akkor, ha a lakosság idegen származású lett volna? De 1 Századok, 1871. 518., 658. 1. V. ö. Haan L.: Dürer Albert családi nevéről. Békéscsaba, 1878. 17—19. 11. 2 Haan L.: i. m. 19, 22. 11. 3 Karácsonyi János: Békés vármegye története. II. k. 1896. 9—11. 11. Λ Karácsonyi J.: i. m. II. 11. 1. 5 Haan L.: i. mű 22. és 45—48 11.
