Századok – 1927-1928

Értekezések - LUKINICH IMRE: Dürer Albert származása 721

düber albert származása. 723 gyermekkorában az előbb említett Gyula nevű városkába került egy aranyműveshez, akinél ezt a mesterséget kitanulta, azután meg is nősült, feleségül vévén egy Erzsébet nevű hajadont, kitől egy leány, Katalin és három fiú származott. A legidősebb fiú, Dürer Albert volt az én édesatyám, aki szintén aranyműves lett, s aki tisztalelkű művész volt. A második fiút Lászlónak hívták, ez szíjgyártó lett. Ez utóbbinak fia, Dürer Miklós, unokaöcsém, aki most Kölnben él, s akit ott Magyar Miklósnak neveznek; ez is aranyműves s mesterségét itt Nürnbergben tanulta atyám mellett. A harmadik fiú neve János volt, kit nagyatyám taníttatott s aki utóbb Váradon plébános lett, s ott is élt több mint 30 esztendeig^ Az én édesatyám, Dürer Albert, később Németországba ment, huzamosabb ideig tartózkodott Németalföldön a nagy mestereknél, s végül Nürnbergbe jött Kr. születése után 1455 június 25-én, Szent Eligius napján. Ugyanaznap tartotta Pirklieimer Fülöp az ő lakodalmát a várban s a nagy hársfák alatt fényes táncmulatság folyt. Édesatyám azután az öreg Hoíper Jeromosnál, későbbi nagyapámnál, szolgált hosszú ideig, egészen addig, míg 1467-et nem számláltak Krisztus után. Akkor az ő csinos és derék leányát, a 15 éves Borbálát, hozzáadták feleségül; a lakodalmat Szent Vitus nap előtt nyolc nappal tartották meg."1 Ebből az előadásból, melynek hitelességéhez nem fér kétség, a Dürerrel foglalkozó német tudomány az alábbi következtetéseket vonta le: Dürer Albert családja német, származású volt; ezt igazolja a művész nevén kívül elsősorban az Eytas szó, Dürer nagyatvja születéshelyének neve, mely helység, „mint már a név is mutatja, idegen, valószínűleg német telepítés volt, Nagyvárad közelében".2

A német származás mellett szól az is, hogy idősebb Dürer Albert fiatal » 1 Lange-Fuhse szövegkiadása után: Dürers schriftlicher Nachlass. Halle, 1893. 3—4. 11. Magyar fordítása Századok. 1871. 655—56. Haan L.: Dürer Albert családi nevéről stb. Békéscsaba, 1878. 14—15. Szendrei J.-Szentiványi Gy.: Magyar Képzőművészek lexikona. I. 408. 1. 2 A. von Eye: Albrecht Dürers Leben etc. 1892. 15. 1. M. Thausina: Dürers Briefe, Tagebücher etc. Wien, 1872. 202. 1. U. attól: Dürer. Geschichte seines Lebens u. seiner Kunst. Leipzig, 1876. 29. 1. Thausing e mű második kiadásában (Leipzig, 1884. I. 31. 1.) csak annyit állít, hogy Eytas telepítés volt. Továbbá Lange-Fuhse: id. kiadv. 3. 1. 2. jegyzet. 46*